Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1900
12 — hetünk az izr. hitközségnek amaz intensiv munkásságára, melyet a hazai tanitásügy és a felekezet szolgálatában kifejt, Tagadhatatlan, hogy felekezetűnknek egy jelentékeny része a kereskedői és iparos pályára készül s legutóbb az ezredéves kiállításon volt alkalma a hazai zsidóságnak megmutatnia, hogy ezen a téren sem érheti szemrehányás. Az is bizonyos, hogy a kereskedők és iparosok általános képzettsége még ma sem áll azon a niveaun, melyen okvetlenül állania kellene. A tudományos pályára tódul mindenki, a ki csak azt képzeli magáról, hogy keservesen bár, de valami módon mégis boldogulhat ezen a rögös pályán, mely bizony esak keveseknek és kiválasztottaknak hozza meg a remélve remélt boldogulást. Ennek a sajnálatos állapotnak még sajnálatosabb következményei ma sem titkolhatok már, a proletárok és boldogtalanok száma napról napra szaporodik mindinkább aggasztó mértékben, sőt el lehet mondani, hogy e kérdés bővebb fejtegetése — szinti' elcsépelt téma. Mindany- nyiunknak érdekünkben áll, hogy e ferde viszonyok ellen teljes erőnkből küzdjünk, neveljünk intelligens kereskedő és iparos osztályt, mely felemelt fővel áthassa meg helyét a tudományos pálya harezosai mellett. Hatalmas eszközei ennek az áldásos és mindenesetre hazafias törekvésnek a polgári iskolák, melyekben lelkes tanférfiak vállalkoznak nehéz munkára és fáradoznak megtörhetetlen buzgalommal a siker, a szebb.jövő reményében. A hazának erre a szent oltárára tette le a maga áldozatát a pápai izr hitközség. részt vesz a nemesek munkájában önzetlenül, lemondva minden anyagi előnyről: a múlt tan-