Katolikus Elemi Iskolák, Pápa, 1900
8 vigasztalást a királyi apának és az özvegyen maradt trónörökösnének. Hanem ez az eset mégis az ő anyai szivére volt a legmélyebb hatással; gyenge testi szervezete megtört s vele együtt a lélek kétségbe esett. Ez óta nem volt nyugodalma a földön! Meg-meglátogatta ezután is mindazokat, kiket szeretett, — de elhunyt fia emléke nem hagyta pihenni. Feltűnés nélkül, egyszerű kíséretben utazgatott, mig egy gyilkos tőr vetett véget életének s mi zokogva sírunk rettenetes halála felett 1... ♦ * * De hasztalan most már könny, sóhaj, bánkódás I Holttestét elhelyezték — hőn szeretett fia mellé. Leikeik ott fenn az égben átölelve tartják egymást. Temetésére királyok, fejedelmek gyűltek össze; a magyarok közül is ott voltak sokan, nagyon sokan: miniszterek, a megyék küldöttei, fényes állású urak, herczegek, grófok, bárók s szegény népek egyaránt. Arczaikról meglátta a király, hogy mennyire szerettük mi Erzsébet királynét s milyen nagy részvéttel, igaz kegyelettel vagyunk felséges királyunk iránt 1 Bánatos szivének erőt adott a nagy Isten és népeinek szeretete! Meghatottan köszönte meg igaz részvétünket s azt üzente, hogy a mi jólétünkért, boldogságunkért imádkozik ő, a király 1... Áldott nejének emlékére pedig kitüntetést, rendjelet alapított kegyes nők számára: az Erzsébet-rendjelet. Azok kapják ezt, kik úgy szeretik férjeiket, gyermekeiket, mint Erzsébet királyné szerette; jót tesznek a szegényekkel, árvákkal, özvegyekkel; hazájuk és királyuk javáért imádkoznak: a miként Erzsébet királyné cselekedte. Felséges királynénk megdicsőült szelleme, most már „Allelujá“-t zengedezhetsz az angyalok égi karával! Földi működésed czélját megpecsételte végzetes halálod! A miként Te ott fenn a magasban átölelve tartod siratott fiadat: úgy öleli egymást, itt lenn a földön, királyi férjed hű magyar nemzeteddel! Mielőtt befejezném emlékszavaimat, elmondok még valamit Erzsébet királynéról olyat, a mit még kevesen hallottak. Dr. Rimély Károly, mostani beszterczebányai püspök, még pozsonyi kanonok korában 1868-ban Rudolf trónörökös nevelője volt, kiváltképen azonban a magyar nyelv, irodalom és történelem tanára. Egy alkalommal a püspök ünnepet ült. Egyik ünnepi szónok rendkívüli módon dicsérte az ünnepeltet, mint a kire
