Katolikus Elemi Iskolák, Pápa, 1900
To a tanítás egyöntetűsége, a munkabeosztás s egyáltalán minden neveléstani elv szempontjából ítélve, teljesen kárba veszett. Ennek következtében szükségét érezzük annak, hogy egyes szülők ily értelmű lanyhaságát, melylyel az egész tanintézet sikeres fejlődésének állják útját, a lehető legkomolyabban elítéljük s figyelmeztessük a szülőket minden alkalommal, mely rendelkezésünkre áll, arra, hogy ezentúl tanköteles gyermekeiket az arra kitűzött időben Írassák be, s ezáltal tegyék lehetővé azt, hogy a tanítók már a tanév elején is oly munkát végezhessenek az iskolában, melynek maradandó becse van. Változások a tantestületben. Tulajdonképeni változás csak annyiban történt, hogy Lukcsics József di\, segédlelkész, ki a tanév elejétől a III. B) osztályban a vallástant adta elő, áthelyeztetvén (lásd „Hitközségi ügyeinkről általában“ czimü fejezetet), helyét Frászt Endre segédlelkész foglalta el; nemkülönben annyiban is, hogy e tanévben Luka Károly segédlelkész, ki az első tanévekben a hitközségi polgári leányiskolában adott hittanórákat, más órabeosztás folytán elemi fiúiskolánk II. A) osztályának lett hitoktatója. A többi csak egyéni érdekű lévén, csak annyit említünk meg róla, hogy Széptóth János tanító magasabb fizetési osztályba lett előléptetve, Egresits János tanító pedig véglegesittetett. (Lásd „Hitközségi ügyeinkről általában’“) Vallásos nevelés. Ha valami, úgy az iskola vallásügye az, melyről elmondhatjuk, hogy a legszigorúbb követelményeknek megfelelően lett gondozva. Az iskolában működő négy hitoktatással foglalkozó egyházi férfiun kívül a tantestület világi tagjai is küldetésükből kifolyó szoros kötelességüknek ismerték el tanítványaik szivében a mélyen vallásos érzelmeket felkelteni, ápolni és fejleszteni; s e kötelességüknek megfeleltek elvből, meggyőződésből. Bátran elmondhatjuk, hogy gyermekeink nemcsak külsőleg, hanem vérükbe fogadják és tartják igaznak igaz hitünk sarktételeit, s ha meggondoljuk, hogy napjainkban éppen a vallás az, melyet uton-utfélen profanizálni, s csak dísznek tartani szoktak, úgy valláserkölcsös nevelésünk által elért sikerünkkel nyugodtan nézhetünk szembe a világgal. Az előadásokat mindig imával vezettük be és azzal zártuk. Az egyes téli hónapok kivételével növendékeink naponta hallgattak szent misét. Télen csak vasár- és ünnepnapokon vezettük a gyermekeket a templomba. Resztvettek azonban minden egyházi körmeneten, s ezek közé számítjuk azokat is, melyeket a szentév utójubileuma alkalmából tartott az egyház. Szent gyónás- és áldozáshoz járultak: karácsonykor, husvétkor és május hó derekán. Fehérvasárnapon pedig ünnepet, igen szép ünnepet ültek azok a kis fiuk, kik aznap először vették magukhoz
