Katolikus Elemi Iskolák, Pápa, 1899

49 — Prauer Károly és Somogyi Cyprián egyszer tettek látogatást az egyes osztályokban ; de szerencséltette iskolánkat Kaufmann Géza egyházi tanfelügyelő is. Varga József igazgató-tanitó pedig havonkint tartott látogatást. Közegészség tekintetében e tanévet nem mondhatjuk ked­vezőnek. Mint járványos betegség lépett föl a kanyaró és vör- lieny. E fertőző betegségek annyira terjedtek iskoláinkban az első osztályú tanulók között, hogy az alsóvárosi iskolát március 5-én, a belvárosi első osztályt pedig ugyan e hó 2S-án a jár­vány hizottságnak be kellett záratni. Szerencse, hogy a járvány szelíd lefolyású volt és tanulóink közül áldozatul egysem esett. A jár­ványbizottság előrelátással párosult óvintézkedésének köszönhet­jük, hogy iskolánk többi osztályait bezáratni nem kellett és a bezárt két első osztályt is kellő fertőtlenítés után május 1-én meg lehetett nyitni. Az 18(»S-ik évi XXXVIII. t. ez. 53. §-ára tekintettel a szülők kérelmére 10 évet betöltött több tanulónak megengedte az iskolaszék, hogy a kömapi iskolából az ismétlő iskolába átiratkozzék. A nagyin éltóság u vallás és közoktatásügyi miniszter leira­tára a városi tanács 18ÍM). július 1-én tartott ülésében elhatá­rozta, hogy az iskolásgyermekeknek játszóhelyül a városon ki- vül eső vásártért átengedi. A tantestület a városi tanács intéz­kedését köszönettel fogadta, de a távolság miatt még eddig az átengedett teret használatba nem vette, azonban a tágas szép udvarunkon és a nyári tornatéren sok pompás órát töltöttek növendékeink a szabad eg alatt : sétáltak, szaladgáltak, sokat énekeltek, igen sokat játszottak, úgyhogy csak úgy zengett sokszor az udvar a jó kedvű, piros arcú fiuk vidám kacajától. Meg kell emlékeznünk itt azon nemesszivü jótevőkről, kik­nek kegyes adományaiból pótlólag jutott az iskolaigazgatóság azon szerencsés helyzetbe, hogy a szegényebb szülők gyermekeit minden hiányzó tankönyvvel elláthatta és e mellett 3(1 pár téli csizmát és egy pár cipőt oszthatott ki azon gyermekek között, kik a lábbeli hiány miatt már-már iskolába sem járhattak volna. A nyújtott segélyt, tekintve a nagyszámú szegény gyermekek ruhátlanságát, az igazgatóság nem tartja kielégítőnek, miért is azon reményének ad kifejezést, hogy jövőben minél többen irat­4

Next

/
Thumbnails
Contents