Katolikus Polgári Fiúiskola, Pápa, 1940
7 lődésével tüntette ki szerény munkánkat. Közbenjárásának eredményeként f. évi márc. 4-én és 5-én városunkban tartózkodott a m. vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából dr. Damjanovich Lajos miniszteri tanácsos, a polgári iskolai ügyosztály főnöke, hogy a polgári iskola fejlesztésének kérdéséi a helyszínen tárgyalja meg az érdekelt egyházi- és világi hatóságokkal. A minden szempontra kiterjedő tárgyalás eredményeként érkezett hozzánk a VKM-nek 1941. évi április hó 8-án kelt 93.171 —1941. V. 4. számú rendelete, amelyben a nagym. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr közli, hogy a pápai róm. kát. polgári fiúiskola új épületben való elhelyezését a megtartott helyszíni szemle alapján szükségesnek tartja s ezért a tervezett építkezéshez hajlandó megfelelő támogatást adni. Az Egyházközség építkezési-államsegély iránti kérelme az 1942. költségvetési évre jegyeztetett elő. Egyben bekéri a VKM. az építendő iskola vázlatterveit és előméret- költségvetését, hogy a kért államsegélynek az állami költségvetésbe való felvétele idejében megtörténhessen. A létesítendő új iskolához városunk nemesen érző és kultúrát szerető földesúra, gróf Esterházy Tamás ajánlott fel telket, amely pedagógiai, egészségügyi és városrendezési szempontból egyaránt minden igényt kielégít. Nemes cselekedetével lehetővé tette, hogy a nehéz anyagi-viszonyok között lecsökkent teherbírású iskolafenntartó — az állami támogatás kiutalása esetén az építkezési előkészületeket megtegye. De meg kell emlékeznünk arról a szíves készségről is, amely az építkezés anyagi kérdésének megoldása tekintetében a részben iskolafenntartónak számító Pápa megyei város és annak polgármestere részéről mutatkozik. Ha mindehhez hozzászámítjuk azt a lelkes ügybuzgalmat és értékes jóindulatot, amellyel a fenntartó Egyházközség és Németh József apátplébános az iskola fejlesztésének kérdését kezeli, nem alaptalan a reményünk, hogy az építkezés a közeljevőben megindulhat és véglegesen megoldódik iskolánk elhelyezésének égető problémája. Jövőt kutató tekintetünkkel megpróbálunk túlnézni a legközelebbi teendők — immár reményteljessé váló — látóhatárán. Itt az építkezés fizikai vénye szimbólummá válik: magyar jövőt akarunk építeni, amelyben Krisztusihitben megedzett, újszellemű magyar ifjúságunk diadalmasan állja a harcot... Veszély László.
