Katolikus Polgári Fiúiskola, Pápa, 1939
értünk. Itt megszemléltük a város nevezetes épületeit, utcáit, majd újból vonatra szálltunk és Kőszegre indultunk. A szállóban rövid pihenőt tartottunk, majd hahótázó jókedvvel vágtunk neki a hegyeknek. Útunk első érdekessége a Hétforrás volt. Bőséges kosztolás után tovább jártuk a hegyeket. A meredek oldalakon ügyesen mozgó járőrként futottak előre az apróságok, s fürge szemmel kutatták az útjelzéseket. Az Óháztól sokáig néztük a festői völgyeket, az erdővel borított csúcsokat. A Steyer-házaknál kedélyes pihenőt tartottunk, de az idő rohanása és a fenyegetően sötét felhők haza felé indítottak. Érdemes volt iparkodni, mert a város fölötti hegyoldálra kiérve sötét felhő és villámlás fogadta a kirándulókat. Merészen a lejtőn lefelé futva értük el a várost, a zápor mégis elért bennünket. Másnap pihenten, kissé korán ébredt a jól elszállásolt diáksereg. Bőséges reggeli után a város nevezetességeit, történelmi érdekességeit vettük sorra, majd a Kálvária felé vettük útunkat. V/sszafelé hadijátékot játszottunk. Vidám énekszóval vonultunk végig a városon. — Gazdag, változatos élményekkel tértünk haza a kétnapos útról, amelyre bizonyára szívesen emlékeznek vissza a résztvett diákok. 5. A III. osztály 36 tanulóla május 27—28-án kétnapos tanulmányi kirándulásra indult Sopronba, Kőszegre és Szombathelyre. A kirándulást vezették Bihari Artur osztályfőnök és Fülöp Sándor tanár. Résztvett a kiránduláson Molnár István, a Kollégium hittanára is. — Május 27-én a korrareggeli órákban indult el a vidám kirándulócsoport s 7 órakor már Csornára ért, ahol a fiúk szentmisét hallgattak a modern, hatalmas-méretű plébánia-templomban. A Kapuváron elfogyasztott reggeli után a társasgépkocsi Nagycenkre vitte a kirándulókat. Áhítatos megilletődéssel léptek be a Mauzóleumba, ahol örök álmát alussza a legnagyobb magyar: gróf Széchenyi István. Tanulóink meg- illetődve hallgatták Molnár István hittanár kegyeletes megemlékezését és méltatást a nagy magyar próféta alkotásairól. Néhány perces néma tisztelgéssel vettek búcsút a kirándulók a nagy halottól, hitet és erőt merítve magyarságukhoz. — Sopronba érve először a diákszállót kereste fel a diákcsapat, majd rövid pihenő után felment a Károly magaslatra. A kilátó tornyából szétnézve a Schneeberg havas hegycsúcsai ragadták csodálatra a fiúkat. A gyászos trianoni határvonal szorító bilincsében ragyogó napsütésben pompázott a Civitas Fide- lissima: a hűség városa. Vidám erdei út után újra gépkocsira szállt a kiránduló csapat, hogy megtekintse a soproni sörgyárat. A sörgyár vezetősége magyaros vendégszeretettel fogadta fiainkat. A rövid pihenőt újabb autóbuszséta követte. A fertőrákosi kőbánya gigantikus-méretű oszlopai, földbevájt termei csodálatra ragadták a tanulókat. Hazatérőben útbaejtették a kirándulók a tómalmi fövenyfürdőt, ahol kellemes fürdőzés, csónakázás közben gyorsan telt az idő. Itt hallgatták meg a fiúk egyik iskolatársuknak, Böröczky Gyulának a Magyar Rádióban közvetített csevegését. — A városba érve sorravették Sopron látnivalóit, majd a Diákszállóba tértek vissza, hogy ott megéjszakázzanak. — A másnapi reggelit már Kőszegen fogyasztották el. A városban tett tanulságos, emlékezetes séta után felkeresték a híres Kálváriát, majd a hatal28
