Katolikus Polgári Fiúiskola, Pápa, 1939

tási és nevelési céljairól. A december havi értekezlet előadója Párkányi J. Károly rajztanár volt, aki »Újabb törekvések ér­vényesítése a polgári iskolai rajzok tatásban« címmel tartott elő­adást. A január'havi értekezleten Horváth Istvánné Slezáfc Mária »Népünk jelleme a földrajztanítás tükrében« című érte­kezését ismertette. A február havi módszeres értekezletet a máso­dik szakbemutató tanítás előzte meg. Ezt Párkányi J. Károly tartotta a II. osztályban rajzból. Törekvéseit, kitűzött célját, mód­szerét és a hozzáfűződő tanítási-eszközöket az értekezleten ismer­tette. Veszély László: »A szakbemutató tanítás tanulságlai« címmel iösszefoglalta a minta-óra tanulságait. Bihari Artur az iskolában rendszeresített helyesírási-verseny újabb szempontjaira utalt; Jászai József »Az iskola és kedélynevelés« összekapcso­lásának fontosságát emelte ki. A március havi rendes értekezlet előadója Párkányi J. Károly rajztanár volt. A gyermekrajzok értékelésének és elbírálásának módjára mutatott reá. Megállapítá­sait szemléltető rajzokhoz fűzte. Az április havi értekezlet előtt tartottuk meg a harmadik szakbemutató tanítást földrajzból, a II. osztályban. Ehhez fűzte hozzá Horváth Istvánné Slezák Mária módszeres előadását »Szakbemutató tanítás a II. osztályos földrajzból« címmel. Ezen az értekezleten dolgozta fel a tanár- testület az új polgári iskolai Rendtartást abból a szempontból, hogy milyen változások történlek a régi Rendtartási Szabályzat­hoz viszonyítva. b.) A ianárlcstülel munkája a tanítás és nevelés érdekében. Az új ismeretek szerzésében legfontosabb tényező a tanuló önmun­kássága. Csak azok az ismeretek válnak tartóssá, sokoldalúvá és értékessé, amelyekhez önmagunk erőkifejtése árán jutunk. Az egy mi tapasztalás, az élmények és átélések ismeretszerző ereje töb­bet ér minden előadásnál és szavakon nyugvó közlő eljárásnál. Ez­ért becsüljük sokra a cselekvő iskola módszereit s ezért igyek­szünk cselekedtelő oktatást végezni minden osztály minden tan­tárgyában. Felszerelésünk, szertáraink ^hiányosságai és nem utolsó sorban szűk elhelyezésünk akadályai a munkaiskola teljes ér­tékű megvalósításának, de a tanártestület nagy leleményességgel hidalja át ezeket a nehézségeket. Tanításunk lelke a külső és belső szemléltetéshez fűződő személyes,átélés vagy közvetlen tapasztalat. A munka-iskola nemcsak oktat, hanem nevel is. A kettő kiegé­szíti egymást. Minden tanóra és a tanórák minden perce a nevelés szolgálatában áll. A szaktárgyak nevelői hatásának kimélyítése mel­lett tudatos és tervszerű nevelői eljárások biztosítják az ifjúság jel­lembeli erősödését. Hazánknak nem tudósokra van szüksége, ha­ll

Next

/
Thumbnails
Contents