Katolikus Polgári Fiúiskola, Pápa, 1938
4 málta. Nagyon szerette a papi munkát; ez volt minden öröme. Mint Pontifex, — igazi hídverés volt egész püspöki munkálkodása. Hidat vert az Ég és Föld közé, hogy átvezethesse híveit a másik partra és megközelíthessük az ígéret földjét. Tudta, hogy a lélek az az értékes gyémántkő, melynek csiszolás által brilliánssá kell válnia. Ezért szerette oly nagyon a gyermeket és tudott velük kicsit lépni; tudott velük mosolyogni. Ezért szerette az öregeket, betegeket és szegényeket s szívesen áldozta fel csendes éjszakái nyugalmát, hogy hívei a boldogság álmát aludhassák. Nagy munkát végzett! Ráütötte az egész egyházmegyére az alkotások bélyegét. Püspökségének minden esztendejére esett egy-egy plébánia alapítása. Működésének ideje alatt templomok, kápolnák, zárdák épültek végig a Balaton partján s ma már alig van falucska a Magyar Tenger mellett, ahol ne emelkednék az Ő jóvoltából az Isten Háza. A templomok mellett az iskolák sora hirdeti a nagy püspök fáradhatatlan munkáját. A mi intézetünk is az Ő püspökségének köszönheti életrehívását. Büszke is volt egyházmegyéje egyetlen, katolikus jellegű polgári fiúiskolájára! Mindenkor érdekelte iskolánk sorsa s legutóbb is örömének adott kifejezést, amikor intézetünk fejlesztéséről beszéltek előtte. Most már pihen Krisztus nagy apostola, az alkotások főpásztora és a melegszív püspöke veszprémi kriptájában. Sírjában halálos csend van. Mi emberek, hívei pedig ütőn vagyunk. Haladunk az ígéret földje felé. Közben Mózesek mennek — és jönnek. Veszprém halmai felett azonban leng a szélfuvalom és ez a szélfuvalom ott leng e nagy püspök hamvai felett, híveinek imáját suttogva: Áldott legyen emléke! Memoria eius in benedictione érit... ! Kerényi József.
