Katolikus Polgári Fiúiskola, Pápa, 1938

I. Az 1938—39. tanév története.

A jelen tanévvel fennállásának tizenötödik évét töltötte be iskolánk. Tizenöt esztendő egy intézmény életében nem nagy idő, de ahhoz mégis elegendő, hogy tanulságain keresztül meglássuk az iskola fejlődésének irányát, eddigi működésének eredményét s mindezek egybevetése után kijelöljük a jövő teendőinek vonalát.

Ebből a szempontból vizsgálva iskolánk tizenöt évét, megállapíthatjuk — a számok józan világánál, — hogy intézetünk évről-évre fejlődik, terebélyesedik. Az elért eredmények arra is utalnak, hogy iskolánk a maga szerény, de szorgalmas munkájával nemcsak szilárd bázisa a vallásosságon, hazaszereteten és a polgári iskola céljaival arányos tudáson alapuló, egyetemes magyar kultúrának, hanem cselekvő részese a magyar jövőt megalapozó, nemzetépítő munkának is.

Működésének hatása a dolgozó magyar néprétegek életének irányításában döntő szerepet játszik. Ügy érezzük, ez a tény már önmagában is kiemeli iskolafajunkat méltatlan alárendeltségéből és egyre inkább odahelyezi arra a színvonalra, amelyet jelentőségénél fogva megérdemel. A polgári iskola nagyon sokszor megmentője, felszínre-emelője sok utatkereső, de a szegénység miatt elkallódásra ítélt magyar tehetségnek.

A tizenöt év tapasztalatait az iskola gyümölcsöztetni fogja az elkövetkezendő évekre, amelyek elé mostmár megizmosodva tekint, avval a meggyőződéssel, hogy eddigi működésével is sok kulturális hasznot hozott már Pápa városának és környékének.

Az elmúlt tanév nagy eseményekkel indult: gyászos trianoni bilincsünket a történelem igazságot osztogató ereje széttörte és előbb a Ftel- vidék, majd a Ruténföld tért vissza a régi anyához: Magyarországhoz. A Gondviselés kezét látjuk abban a körülményben, hogy mindez az eucharisztikus szentév alkalmával, dicső, szent királyunk áldott Jobbjának országjárása idején következett be.

A tanév fontosabb eseményeiről az alábbiakban adok számot.