Katolikus Polgári Fiúiskola, Pápa, 1932
Az isteni psychologia „A Mária-kongregációk vallásos társulatok, melyeknek föladata, hogy a Boldogságos Szűz Mária iránt való odaadó hódolat, tisztelet és gyermeki szeretet ápolása által s e jóságos Anya pártfogása alatt tagjait kiváló keresztényekké neveljék . . A keresztény életnek eme kiválósága, eleven, friss lüktetése, gyönyörű ritmusa megenged formabeli különbségeket, de kettőt hajlíthatatlanul látok a szavak mögött. Itt oly katolikus életről van szó, amelyben lüktet, kifelé duzzad valami csodálatos ajándék, az a pünkösdi „élan“, fiatalos rugékonyság, hódí- tanivágyás. Mint ahogyan a hegyek tölgye erősödni, magasságok felé növekedni kíván. A nyugalom neki halála lenne. A lélek nem tudja vérbeli katolicizmusát magába fojtani. Ezért hitének, örök reményeinek megszállott, tüzes apostola lesz. Van ebben valami drágalátos páthosz . . . „der Pathos der Gottesnähe“. Az istenközelség forró lehelete. Van ebben heroizmus: a mártírok vért vámoló hősiessége, mely előtt, amikor már ez a kereszténység egészen kipompázott a lélekben, a halál is apróság, mint vágtató paripa patái alatt a por, az eltiport hangya. Zseniális érzése ez egy magasztos, előkelő léleknek ! Ezért érzi magában a vágyat, a hivatást, az energiát, az aggresszivitást, „hogy másokat is megmentsenek, jobb életre bírjanak és Jézus Krisztus Egyházát a gonosz emberek támadásaival szemben megvédelmezzék“. így állapítja meg az alapszabályok elseje a Kongregáció célját, feladatát. Világos a kongreganista lélek kettős karakterisztikuma: mélységes, rendíthetetlen, öntudatos hitbeli meggyőződés és az apostoli hivatás eleven, állandó tudata és elszánt gyakorlása. E kettő ikertestvér: egymástól soha el nem választható. És az eszköz az ilyen lelkűiét kialakítására? „A Boldogságos Szűz Mária iránt való odaadó hódolat és gyermeki szeretet ápolása által ..." Izzó Máriatisztelet lesz az eszköz és ebben isteni, áldott psychologiát látok. Megmagyarázom a dolog velejét. Ismeritek Gösta Berlinget? Selma Langerlőf, Északnak e magányos, szeplőtelen nagyasszonya írt erről a férfiről, aki csupa erő, csupa szépség, de tele annyi bűnnel, szenvedéllyel, forrósággal. Szinte imádságos szavakkal tárja föl szívének titkát, azt a felejthetetlen valamit, ami őt Borg tiszta grófnőjéhez, Erzsébethez húzza, vonzza: „Ach, Geliebte! Wie glüchlich bist du, dass du P
