Katolikus Polgári Fiúiskola, Pápa, 1931
11 — berregŐs, a levegőeget félelmetes gyorsasággal hasító tökéletes alkotmány milliók és milliók leikébe helyezte el a velünk történt igazságtalanság gondolatát, a mi legszentebb kívánságunkat, legjogosabb követelésünket kifejező szavakat: Igazságot Magyarországnak! A világ minden országában, a trónok körül, az országházakban, az íróasztal mellett, a műhelyekben, a mezőkön kimondják, rágondolnak, olvassák, képeken látják : Igazságot Magyarországnak! Endresz és Magyar július 16-án, a mi óránk szerint este 11 órakor, el is indult innen Amerikából. Egyenest Londonnak tartott, a várost megkerülve, Magyarországnak vette útját. Másnap délután 6 óra 15 perckor már Győrt kerülte meg s 7 órakor már Budapesttől alig néhány kilométernyire le is szállt. Nézzétek csak! Ez az út innen eddig 5600 km. Ezt az utat vonaton és hajón nyolc-tíz nap alatt teszik meg. Mig Endresz és Magyar ezt a levegőtengert egy huszonnégy óránál is előbb megtették s ezzel a repülésben is rekordot értek el. Azt az ujjongó lelkesedéssel egybeforrott ünneplést tollal leírni nem lehet, mellyel a magyar nemzet az „Igazságot Magyarországnak“ hőseit kitüntette, akik a világraszóló technikai bravúron, a halált megvető pilótateljesítményen felül egy nagy gondolat hősei is: a magyar szabadság, a magyar igazság apostolai is. Hősiességükben, küldetésükben egy csodálatos múlt története és tanulsága ismétlődik. Mikor a negyvennyolcas szabadság után Magyarország letiporva feküdt s Kossuth Lajos Kis-Ázsiában, török internált- ságban sínylődött, Amerika izente meg először a szabadságot. Akkor is, most is, az óceánon túlról jött hozzánk az az üzenet, hogy Igazságot Magyar- országnak ! Magyarország akkor is a szabadságáért bukott el, most is Közép- Európa szabadságáért, az elnyomott és hazájuktól elszakított milliók szabadságáért küzd és feldarabolása most is, mint akkor, az európai szellem, az európai civilizáció bukását s a balkáni zsarnokság felülkerekedését jelenti. Magyarország és az egész nemzet, amely ezer év óta a kereszténységnek s a nyugati civilizációnak védőbástyája, múltjának, történeti hivatásának megtagadása nélkül nem nyugodhatik bele ebbe az igazságtalanságba. Küzd ellene, küzd a revízióért minden erkölcsi és szellemi fegyverrel. Zrínyi Miklós mondotta négyszáz évvel ezelőtt: „Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók!“ De, ha nem vagyunk azok, nem tiporhatnak rajtunk olyanok, akiket az emberi haladás, az erkölcsi jogosultság, a történelmi igazság arculcsapásával az erőszak ültetett szenvedő milliók nyakára. Nem akarunk mást, se többet, se kevesebbet, csak azt, ami a mienk, de ezt kiírthatatlan és lebírhatatlan és eltiporhatatlan hittel akarjuk, míg egyetlen szív dobog itt a csonkaország határai között, s ezeken túl a Kárpátoktól az Adriáig s ezeken is túl, a világ öt földrészén szétszórva, hazátlanul. Ettől a hittől veszi eredetét a magyar békerevizió gondolata s ezt a hitet írták és hordozták meg az óceán végtelensége és két világrész országai fölött annak a repülőgépnek szárnyain, amely július 17-én Magyarországba érkezett.
