Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1941
jóváhagyott tanításmenetek és óráról-órára készített tanítási vázlatok alapján végeztük. c) Tantárgyfelosztást és órarendet az év folyamán egyszer készítettünk. A tanítás menetét november 19-től 23-ig bezárólag rendkívüli szünet szakította meg, mert azliskolaépüietben katonákat szállásoltak el. d) Rendkívüli tárgyak. A székesfehérvári tankerületi kir. főigazgató engedélyével Hapt Mária Lujza német-francia szakos középiskolai 'tanárnő 40 növendéket oktatott a. 'német társalgási gyakorlaton három' csoportban, heti 2—2 órában. Nagy iLázár r. tanár a rendkívüli rajzórákon 47 növendéket tanított két csoportban, heti 2—2 órában. e) Vallásos nevelés. A tanulók az első tanítási órát imádsággal kezdték, az utolsót imádsággal fejezték íbe. Az ima szövegét közösen és fennhangon mondták felekezeti különbség nélkül. A rk. tanulók az imádság előtt és után keresztet vetettek. Imádság után vigyázz állásban elmondták a magyar Hiszekegyet. A rendtartásban engedélyezett vallási szüneteket megtartották, a hazafias ünnepeket, a vasár- és ünnepnapokat szentmise, illetve istentisztelet hallgatásával megszentelték. A tanári testület a vallásos élet minden 'megnyilvánulásában együtt volt a tanulókkal. f) A hazafias nevelés, a nemzeti zászló kultuszának elmélyítése, a hősök tisztelete és a hadirokkantak megbecsülése érdekében fokozottabb mértékben használtunk fel minden kínálkozó alkalmat. g) Az osztályfőnöki órákat a hét utolsó óráján, a Tájékoztatóban kiadott terv szerint tartottuk meg. h) A magyar ipar pártolását, a takarékosság erényét mindvégig cselekvőleg gyakoroltuk. i) Megemlékeztünk a könyvnapról, a finn-ugor testvériségről, a li- manovai ütközetről, Trianonról, a visszatért területeknek az anyaországhoz való csatolásáról, gróf Széchenyi Istvánról, Körösi Csorna Sándorról. j) A tanulók magaviseleté és tanulmányi előmenetele általában kielégítő volt. Csendes eltávolítás egy esetben fordult elő. k) A szülői ház meglátogatása. Osztályfőnökök a helybeli tanulókat otthonukban, a vidékieket szállásukon többször meglátogatták. Ezen látogatások célja részben a környezet tanulmányozása, részben ellenőrzés volt. l) A szülői értekezletek a szülői ház és az 'iskola közötti kapcsolat mélyítését szolgálták. Szenténé Szabó Etelka tanárnő »A tanulás és a gyermek egészsége« címen, Handl Margit tanárnő »Pályaválasztás« címen tartott előadást. Igazgató mindkét alkalommal a 'növendékekkel kapcsolatos általánosítható tapasztalatairól számolt be a szülőknek és tájékoztatta őket az iskolában történő, őket érdeklő időszerű eseményekről. 12