Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1937
14 Ha az iskolánkból kikerült növendékek elhelyezkedését vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a legtöbbnek a család biztosít jövőt. Ennek oka talán abban kereshető, hogy a gyakorlati tudással rendelkező leányok és asszoynok a családi körben inkább tudják magukat hasznossá tenni, mint a szellemi pályán lévők, kik kénytelenek az otthont elhagyva hivatalokba járni. Indokolt tehát, hogy a nőipariskolákat a szülők felkarolják és leányaikat ezen iskolákba küldjék. A növendékek közül sokan szereztek munkamesternői oklevelet. Ennek birtokában vezették a különböző községekben rendezett háziipari tanfolyamokat. A háziipari felügyelőség szívesen alkalmazta iskolánk volt növendékeit, az illető községek elöljárósága és lakossága pedig nagy megértéssel és szeretettel karolta fel működésüket Volt növendékeink mindenütt missziós munkát végeztek a magyaros népművészet megismertetése, elterjesztése és megkedveltetése terén. Az a feleség és anya, aki magyar kézimunkával díszíti lakását és azt kedvessé, derűssé, meghitté varázsolja, öltözetét maga tudja ízlésesen elkészíteni, vagy útmutatást tud adni az előkészítőnek bizton számíthat arra, hogy férje és gyermekei mindenkor megbecsülik. Az ilyen asszony férje majd otthon érzi jól magát, mert a napi munka fáradalmai után lelki felüdülést jelent számára, ha családja körében lehet. Csak helyeselhető közoktatásügyi kormányzatunk azon törekvése, hogy az iskolákat, különösen a leányiskolákat gyakorlati irányúvá fejleszti. Meggyőződésünk, hogy ezen iskolákat végzett leányok hamarább elérik a női hivatás igazi célját, a boldog családi otthont, mint azok, akik csak elméleti tudással várják a ma annyira bizonytalan elhelyezkedést. A pápai városi női ipariskola minden tanév végén kiállítás keretében mutatja be a város közönségének a tanulók munkáin az iskola három évi gyakorlati tananyagát. Ez az első alkalom, hogy városunk falain kívül, Székesfehérváron a tankerületi tanügyi kiállításon mutathatja be az iskola tanulóinak a munkáit. A kiállított anyag: fehérneműek, kézimunkák, nőiruhák, díszítő- és szakrajzok. A fehérneműek és kézimunkák egy leányszobában vannak elhelyezve. Itt láthatjuk, hogy a magyaros kézimunkák a legújszerűbb bútorhoz is ízlésesen simulnak és a lakást széppé, derűssé és otthonossá teszik. A bútorokon, ablakon, falon, padlón, a két vitrinben és egy szekrényben elhelyezett kézimunkák és fehérneműek túlnyomóan magyarosak, megtaláljuk rajtuk hazánk csaknem minden vidékének népművészeti díszítő stílusát és technikáját, (sárközi, rábaközi, mezőkövesdi, torockói, buzsáki, kalotaszegi stb., írásos, keresztszemes, rátétes, laposhimzéses, vagdalásos munkák). A magyarosak mellett figyelmet érdemelnek a perzsa azsúr sokféle Űrtechnikájával, a kinai hímzés, melynek színe-visszája egyforma, a tüfestés sokféle árnyalatával és a varrott csipke. Az I. fehérvarró osztály növendékeinek munkái közt van női ing és nadrág szálhúzással (azsúr) (Horváth Magda, Sugár Anna, Szekfü Mária), ingszoknya récével (Horváth Madga, Szekfü Mária), ing és ingszoknya tőle-
