Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1935
18 legfőbb védő harcosai a fehérvérsejtek. Ha a szervezetbe idegen anyagok, baktériumok hatolnak be, ezek a fehér vérsejtek nyúlványaikkal átfúrják magukat az ér falán és igyekeznek a baktériumokat magukba bekebelezve elpusztítani. Ha a baktérium életereje nagyobb mint a szervezet védőképessége, akkor jön csak létre a betegség. A szervezetbe jutott bacillusok leggyakrabban a tüdőben telepednek meg és ott gyulladást, kis göböket, gümőket (latin neve : tuberculum) képeznek, innen a gümőkór, tuberkulózis elnevezés. Ezek a gü- mők elmeszesedhetnek, ez a szerencsés eset, de öszefolyhatnak, elsajtosodhat- nak, majd elfolyósódhatnak, amikor az u. n. tüdöbarlang, caverna képződik. Ez már a súlyosabb eset. De nemcsak a tüdő, hanem más, egyéb szervek is megbetegedhetnek tuberkulózisban. Így a nyirokmirigyek, a csontok, a vesék, az agyhártyák, a hashártya, a gége, egyszóval alig van olyan szerv, amelynek tuberkulotikus megbetegedése elő ne fordulhatna. Mik azok a tényezők, amelyek hajlamosítanak a megbetegedésre ? Röviden összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a tuberkulózis bacillus letelepedését mindazon körülmény elősegíti, amely bármely módon gyengíti a szervezet védőképességét. így hajlamosítanak erre a légutak gyakori hurutjai, az egyes foglalkozások, melyek pornak gyakori belélegzésével járnak (nyomdászat, állati szőrök és ruházati cikkek feldolgozásával járó iparok), általában minden előrehaladott betegség, rossz táplálkozás és rossz lakás. Mik a betegség tünetei ? Kezdetben csak gyakori bágyadtság, gyors kifáradás, kisebb hőemelkedések, később kisebb-nagyobb mérvű köhögés, fogyás, hőemelkedések, lázak, nagyobb mérvű súlyveszteségek, az esetek egy részében pedig vérköpés. Főleg az utóbbi tünet az, amely a beteget leggyakrabban orvoshoz kényszeríti és a betegséget felismerésre juttatja. Amint ezután a tuberkulózis bacillusa a tüdőben egyre jobban kifejti roncsoló hatását, a szervezet életerejét is egyre alább ássa, előttünk áll az ú. n. tüdővészes testalkat. Megfogyott, lesorvadt mellkas, besüppedt kulcscsont feletti és alatti árok, hosszú, megnyúlt nyak, szétálló ú. n. repülő lapockák. A köhögés egyre kínzóbb, erősebb. Bőven ürül a sárgás, gennyes, ú. n. gomolyos, turhás köpet, a beteg lázas, éjjel erősen izzad, étvágytalan. így betegeskedhetnek el évekig, évtizedekig, terhére lévén saját maguknak és a társadalomnak, melyre örökös veszedelem forrásai. Ezzel az idült, krónikus tuberkulózissal szemben van az ú. n. vágtató tüdővész, ahol a betegség heveny formában hetek, hónapok alatt folyik le és jut el a halálos véghez. S most eljutottunk előadásunk céljához, gerincéhez, a védekezés tárgyalásához. Amint említettem, a tuberkulózis népbetegség. Ott pusztít a legjobban, ahol legnagyobb a szegénység, melegágya a túlzsúfoltság, tisztátlanság. Feladatunk kettős: 1. A beteg gyógyítása, 2. az egészségesek és veszélyeztettek megvédése. Amint említettem, a tuberkulózis gyógyítható betegség. Az elmondottakból következik azonban, hogy a gyógykezelést lehetőleg addig kell megkezdeni, míg a betegség nem súlyos, amíg a tüdő nincs súlyos üregekkel, cavernákkal át meg át lyuggatva. Újabban még
