Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1914
17 V. Az iskola munkássága a nevelés terén. a) Vallásos nevelés. Az ifjúság vallásos nevelése szempontjából minden egyes felekezet elvégezte a hitoktatók óhajtása szerint a maga vallási gyakorlatait. így a r. kath. növendékek három ízben gyóntak és áldoztak, a három leghidegebb hónap kivételével részt vettek vasárnap és ünnepnapokon a misén, a buzaszenteléskor tartott misén és Űrnapján a körmenetben is résztvettek. A protestáns felekezetű növendékek szünnappal ülték meg a reformáció ünnepét és résztvettek a ref. fögimn. által rendezett emlék-ünnepen is. Azok pedig, kik életkorukkal elérkeztek a konfirmáció ünnepéhez, az erre kijelölt ünnepnapon az urasztalához járultak. Az ág. hitv. ev. vallásos estékre is eljártak. Izraelita növendékeink idönkinti ünnepeik alatt az iskola látogatása alól, félünnepeiken és szombaton a kézimunka- és irás gyakorlása alól felmentést nyertek. b) Hazafias nevelés. A rendes ünnepeket, melyek a nemzet életében lefolyt nevezetesebb mozgalmak emlékét vannak hivatva a gyermek lelkében ébren tartani és ápolni, az illető napokon megtartotta az iskola. így március 15-én, április 11-én az előadások szüneteltek és hazafias beszédek kíséretében magyarázták az irodalom- és történet tanárai a nap jelentőségét. Ö felsége névünnepe alkalmával istenitiszteleten vettek részt a növendékek és szünettel ülték meg boldogult Erzsébet királyné névünnepét is. A madarak, fák és béke napjain beszédekben figyelmeztettek a növendékek úgy a madarak és fák védelmére, hasznára, mint a béke nagy jelentőségére.
