Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1913
I. Iskolaépületünk kibővítésének szükségessége. Iskolánk a folyó tanévvel töltötte be 39. évét és ebből az időből csak 15 évét tölti megfelelőbb, saját épületében. 1900-ban kaptunk új épületet, amikor egyúttal iskolánk államosíttatott is. Az előző években egy nem megfelelő, régi, bérházban szorongtunk. Boldog örömmel kellett volna tehát fogadnunk az első kapavágást új épületünknél, de már akkor tudtuk, hogy az lesz a sorsunk, hogy szűkölködve az új épületben is, folyton azon kell tanakodnunk, hogy miként tudjuk keresztül vinni a hiányzó helyiségek kipótlását, mert annak idején a tervezetből levont 20.000 K miatt tetemes szűkítés történt az iskola építésében. Amely hiányok annál jobban érezhetővé váltak, minél inkább megindult a törekvés fenn és lent a polgári iskolai oktatásnak intenzivebbé tételére. Ugyanis iskolaépületünk csak a legszükségesebb, tehát a nélkülözhetetlen helyiségekkel rendelkezik. Első sorban nincs megfelelő szertárunk; erre csak egy nem is nagyon tágas helyiség szolgált az építkezés alkalmával, amelybe még a régi épületből hozott eszközeink sem fértek el. Az igazgató ezen a bajon annak idején úgy segített, hogy a két, és így tágabb helyiségü szolgalakást felcserélte az egy helyiségü szertárral, melyből elrekesztve készült szolgalakás. De ez csak ideiglenes állapot lehetett, mert az ujabbi oktatás kívánalmainak megfelelő kísérleti tárgyak tanítására ez újabb két helyiség sem volt alkalmas, minthogy még mindig hiányzott az előadó terem és a vegytani fülke. Ez a két helyiség csak arra való volt, hogy az eszközöket tartalmazó í*
