Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1903
11 át nevelését. Tanulmányait Keszthelyen, Pápán, — hol a henczések gimnáziumában diszes márványlap őrzi emlékét — majd Kanizsán és Győrött végezte 8 Pesten letette az ügyvédi vizsgát. Csakhamar Zalamegyénél tiszteletbeli ügyész, majd árvaszéki elnök lett s első nagyobb munkálkodásával, a zalai árvaügy rendezésével lángeszének s fáradhatatlan munkásságának első sugarait ragyogtatta. A magyar történelemben korszakot alkotó működése ott kezdődik, mikor bátyja: Deák Antal, betegsége miatt a politikai pályáról visszavonulni kényszerülvén, 1833-ban maga helyett követül küldte ezen megjegyzéssel: »Majd küldök én helyettem olyan embert, kinek kis ujjábán több van, mint az én egész valómban«. Deák Ferencz csakhamar kitűnt követtársai közül. Az 1839—40. országgyüléseu már a rendi ellenzék vezére. Ettől kezdve nem volt közérdekű kérdés, melyet nem vitatott, nem világosított volna, fáradhatatlan buzgalommal intve összetartásra az ellenzéket. S mikor a nemzet elkeseredettsége tetőpontra hágott kiváltkép Kossuth és Vesselényi üldözése miatt — ismét csak Deák Ferencz volt, ki megtalálta a kiegyezésre alkalmas módot. Ekkor tartott remek beszéde méltó előképe későbbi korszakot hosszakot alkotó művének. A legnagyobb magyar ismerte fel benne először a Gondviselés küldöttjét, midőn igy szólt: »Félre minden irigységgel hazám fiai — adjuk meg neki az elsőséget«. Az ő szavára bocsátotta szabadon a kormány a politikai foglyokat, megígérte az alkotmány épentartását s hozzájárult a nemzeti követelések teljesítéséhez. Ez országgyűlés alkotta meg a büntetőtörvénykönyvet, melynek szerkesztésében Deák Ferencznek legnagyobb része volt. Legjobban szivén viselte a jobbágyság érdekeit s leglelkesebben védelmezte a szólásszabadságot
