Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1902
41 fejben és írásban nevezetlen egész számokkal. A kivonás kétféle próbája. Szóba foglalt példák kidolgozása mindkét művelet gyakorlására. Deczember. A szorzás származtatása és jele. A szorzandó, szorzó, szorzat meghatározása. Az egyszeregy begyakorlása. Fejbeli szorzás. írásbeli szorzás a) a szorzó egyjegyű, b) szorzás 10, 100, 1000 stb. c) szorzás tiszta tízesekkel, tiszta százasokkal stb.) d) a szorzó többjegyü. A „0“ a szorzó számjegyei között; továbbá, ha a legmagasabb vagy legalacsonyabb rendű egység „1“. A tényező és azok felcserélése. Szóba foglalt példák kidolgozása az eddig tanultak köréből. Január. A bennfoglaló és részekre osztás; az osztás jele. Osztandó, osztó és hányados meghatározása. Fejbeli osztás. írásbeli osztás: a) az osztó egyjegyű, b) az osztó 10, 100, 1000 stb. c) az osztó többjegyü. Az osztás kétféle próbája. Szóba foglalt példák kidolgozása mind a négy művelet begyakorlására. Február. A mérés, mértékegység. A hosszúság-, terület-, köb-, űr-, sulymértékek ismertetése. (A rendelkezésre álló mértékek bemutattatnak, hogy a növendékek megszemléljék s azokkal saját maguk is végezhessenek méréseket). Váltószám. A mértékek átszámítása. A mértékek és pénzek begyakorlására kellő mennyiségű példa számítása fejben és írásban. Márczius. Összeadás, kivonás, szorzás gyakorlása többnevü egész számokkal.
