Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1900
33 meghatottság érzésével fordulok hozzá az emlékezés e pillanatában, ki az egyetlen a tantestület tagjai közül, ki végig kisérte intézetünket 25-éves utján, lelkén^ viselve annak emelkedését lelkiismeretes munkásságával. Es most, midőn vele együtt lépünk, késő utódok, egy újabb negyed- százados jövendő küszöbére, nemcsak mint az intézet igazgatója, de mint volt növendéke is üdvözlöm, kívánva számára az Isten áldását, hogy életét megtartva, minél hosszabb ideig járhassuk vele együtt a népnevelés szép, de göröngyös útját. Ugyanez évre esik egy másik változás is az intézet körében. Midőn a buzgó úttörő megnyitva látta a nőnevelés templomát, midőn átvezette a megalakulás küzdelmes utján, átadta a vezetést más utód kezébe. Bocsor István, az iskolaszék elnöke még ez évben visszalépett a vezetés útjáról. A visszalépés annál inkább sajnálatos volt az iskola munkásainak, mint hogy ő a nevelés nagy munkájában, 40 éven át szerzett gyakorlati tapasztalataival világitott a nevelés útjára. Azonban a veszteséget kiegyenlítette, hogy az érdemest méltó utód követte Váli Ferencz ev. ref. főisk. tanár személyében, kinek elismert buzgalma, tapintatossága és pedagógiai képzettsége biztos kezességet nyújtott arra, hogy az ügy, melynek élére a bizalom helyezte, benne jeles bajnokot nyert. A következő, 1876/7-ik tanév szeptemberében fel- állittatott a III. osztály is. Miután a tanfolyam egy osz- tálylyal szaporodott, következéskép a tanerők számának emelését is kellett kérni. E kérelem a minisztériumnál gyors elintézést nyert és már szeptember hó folyamán megérkezett az újonnan kinevezett tanerő György Etelka személyében, ki mint a mennyiségtan és természet- tudományokból képesített tanítónő, egyelőre segédtanitónői minőségben kezdte meg működését. Az intézet második évében tehát, volt az iskolának három nő és két férfi tanítója és ezen kívül a két rendkívüli tanerő, Kerch Mária és Proszt János személyében. 3
