Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1900

30

erejükhöz képest, azaz oly intézeteket, melyekben a nők általános műveltségre, hivatásukhoz szükséges ismeretekre tesznek szert.

Az elv tehát, melynél fogva a polgári leányiskola szervezetét nyerte, korunk azon követelménye, hogy a nőknek is alaposan tanítandó minden tudományból annyi, mennyi a uői hivatásból folyó kötelességek öntudatos betöltésére s az általános műveltségre szükséges. így tehát a polgári iskolákban a leánynövendékek szerezhetnek maguknak annyi ismeretet, amennyit minden művelt nőtől joggal követelhetni és amennyi szükséges arra, hogy mint nő magasztas hivatását betölthesse és ha a sors úgy hozná magával: anyagi körülményeinek javítását eszközölhesse.

E hasznos elv és felvilágosodott gondolkozás vezette bizonyára Pápa városa emelkedett szellemű képviselő- testületét akkor, midőn már évtizedekkel előbb, 1869-ben a helyi viszonyoknak megfelelő polg. leányiskola létesítése iránt a tanácskozásokat megkezdette. Azonban a felszereléshez megkivántató anyagi áldozat, kiszámított tervek szerint a város erejét felülhaladta volna, s ezért a polgári iskola feállitása szándékával kénytelen volt felhagyni.

Időközben azonban a m. kormány által a törvényben kiszabott kötelesség teljesítése folyton ébren tartotta a lelkiismeretes képviselőtestület érdeklődését a nők nevelése iránt, amely érdeklődés mindjobban közelebb vitte őket nemes czéljukhoz. Ugyanis az 1874. év végével egy polgári leányiskola felállítását határozta el és annak I. osztályát, ideiglenes tanerők alkalmazásával, megnyitni szándékozott.

De terve ezúttal is az építkezési, a tanerők és eszközökre fordítandó költség meg nem birható nagysága miatt szenvedett hajótörést, mig végre, a jó ügynek a magyar kormány segélyét volt szerencsés megnyerni. Ugyanis a lelkes vezérek czéljuk megvalósításában nem csüggedtek és kérelmükkel a magas kormányhoz fordultak, melyet