Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1900
25 S a férfias lelkű, de anyai szivü Mária Terézia királynénak a nemzetünk történetében uj korszakot inaugu- ráló kormányzása nem áll-e lelki szemeink előtt úgy, a mintha csak imént lefolyt volna! Vagy a jelenkori alkotmányos viszonyaink helyreállítását megkönnyebbitő, a haza és trón közt álló békeangyalnak, boldogult Erzsébet királynénk emlékezete nem áll-e frissen, elevenen szemeink előtt? O Te gyönyörűséges, szép aranyos hajnali csillag, ahogy leestél az égből, önkénytelenül eszünkbe jutnak e szent igék, amidőn Istenben boldogult Erzsébet királynénkra gondolunk, kiben a szív és lélek e ritka jelességü földi alakja tűnt el a múltba. Kiváló e nagy nő előttünk azok által, melyek előtte, e nagylelkű és nagyeszű nő előtt, kedvesek voltak: A természet a maga egészében, — a tenger, a hegy, az erdő, a virág a maga különösségében, — a magyar irodalom, — a szabadság és igazság, — a szív költészete Heine-ben, — Shakespeare Szentiván-éji álmában, — a nép, a maga egyszerű, természetes modorában és beszédében, — a görög nyelv, a köznapiasságot messze túlhaladó lényében és bájaiban, — a philosophia, éles, tiszta gondolataiban, — az alakitó művészet és elassicizmus a maga legideálisb, legnemesb stylusaiban, — a vallásosság a maga mélységében, — az egészség természetszerű ápolásában, testet-lelket edző egyszerű, mértékletes gyakorlásaiban. Mily sokoldalúság, mily érzék, mily mélység! Kevesen is érthették meg őt a mai kor haszonlesésében és eszmeszegénységében! A keresztény vallás, mint a szenvedés vallása, az ő életében érvényesült legkiváltképen! Szenvedésből kijutott neki bőven, de — miután vallásos volt — a lelki vigasztalásból is elég! Áldás, béke emlékezetének! Félreismerhetleu azonban a nő behatása az egyéniségre is.
