Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1900
23 legott azonban maga Gizella királyné, mint özvegy, a külföldiek és rokonokkal való túlos rokonszenvezés által mennyi bajt hozott az országra! Vagy ott ismét két nó' egy családi képen; az Önmegtagadás legnehezebb erénye által nem is egy fél, hanem egy egész világ által dicsőített nevén: magyar- országi Szent Erzsébet, II. András királyunk leánya, kinek nevére s emlékére 700 század óta állítják fel ország-világ-szerte az emberbarátság, betegápolás és könyörület intézeteit és legott anyja Gertrud, megint mennyi bajt okozott az országnak, mely végeredményében a tatárpusztitásig vezetett! A nőnek, mint hitvesnek és anyának nagy hatalmát Szilágyi Erzsébet, Hunyady János, Manyarország kormátiy- zójának neje és »Mátyás anyja« mutatja; ő segítette férjét nehéz gondjaiban tanácscsal és vagyonnal, midőn őt mindenki elhagyta s a haza védelme tulajdonképen csakis tőle függött, úgy hogy ha Hunyady János nagyravágyó, önző ember lett volna, a saját költségén kiállított hadsereg győzelmei által bármikor könnyen magához ragadhatta volna a koronát. Szilágyi Erzsébet együtt szenvedett nemeslelkü férjével a sok ármány és életveszély közt, melynek legszomorubb jelenete idősb fiával, a szép, daliás íjászlóval, a magyar nemzet örök gyászára Budán, a Szent György-téren játszódott le. Az örök jóság kegyelmesen elvonta volt már a szerető férjet és atyát azoktól a szörnyű vágásoktól: annyi lángoló honszeretetre ilyen vég várt? de a nő erős leikével még azt is kibírta, sőt mi több, még talált erőt segíteni a hazának és Mátyás fia által a boszut s átkot áldássá változtatni! Aztán tekintsük a mohácsi .veszedelem után szereplő nőket, a hős férfiak lelkesítőit, nagy tettekre bíróit, bal- szerencsében vigasztalóit! Lorántffy Zsuzsannát, I. Rákóczy György bőkezű és művelt nejét, a magyar ujabbkori tanügynek megmozdi- tóját, amennyiben koménius Ámos János tudós nevelőt hivta meg Sárospatak atyai várába; e hőslelkü nő
