Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1898

12

abban foglalt mesés históriáknak egyikét lefordítottam, hogy ön, ha már kötelességemet pontosan nem teljesíthettem is, legalább jóakaratomat lássa. E lelkiismeretes kötelességérzetben az a szivhez szóló szeretetreméltóság nyilatkozik, mely legjobban jellemezte az ő kedves egyéniségét.

Mikor elérte a 16-ik évét, s mikor ifjúsága, szépsége teljes pompájában ragyogott, már menyasszony volt. Egy király menyasszonya, unokatestvére, I. Ferencz József, Ischlben tartotta vele eljegyzését, 1853. aug. 18-áu, s nem egészen egy esztendő múlva, 1854. ápril. 24-én megtörtént az esküvő.

Királynő lett az egyszerűen nevelt bajor herczegi lány s nem hordta méltóbb nő nála a királyi koronát. Úgy külső, mint lelki szépsége királynővé tették őt a királyi korona nélkül is. Nagy igazságot mondtak akkor, midőn azt állították róla, a legszebb és legjobb királyné Bécsben lakik.

Az esküvő fényéből Magyarországra akkor kevés jutott, óh mert nehéz idők voltak azok a magyarra, önvédelmi harcza után az elnyomott nemzetnek nem volt alkotmányára felesküdött koronás királya, s igy királynéja sem, de bár ha az esküvő fényében nem vehetett részt, szebb, ragyogóbb fény vette körül minden külső pompáuál, mert az ifjú, szépséges bajor herczegnő közeledését megérezték azok a politikai elitéltek, a kik ekkor kegyelmet kaptak. Még itt sem volt a szelíd tekintetű ara, jöttét már megelőzte a béke első hírnöke. 1854. april. 21-én császári rendelet jelent meg, mely minden felségsórtésért vagy közcseudháboritásért elítéltnek kegyelmet adott, egyszerre háromszázharminczhét magyar várfogoly bilincse hullott a porba. Megérezték közeledését