Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1896
4 hálás szív mondana köszönetét ennek mielőbbi végleges eldöntéséért. Kérve kérem, gyakorolja a város azt a nemes lemondást, hogy a jövedelmezőbb ugyan, de a városhoz közelebbi és minden tekintetben megfelelőbb helyet átengedi egy oly intézménynek, mely bár kevés anyagi haszonnal jár, de annál nagyobb szellemi tőkét biztosit, miután arra a czélra törekszik, hogy gyermekeik lelkét kiművelve, gazdaggá tegye. Tudom, hogy áldozatával jár a nemes városnak, e kérésem teljesítése, de lehet-e, szabad-e ott az áldozat nagyságát fontolgatni, hol az ifjúság, a jövő nemzedék testi és szellemi érdeke forog kérdésben. Tisztelt szülők, mint leginkább érdekelt felek, önökhöz for- dulok, kezeikbe teszem le és lelkesült jóindulatukba ajánlom épületünk helyének megválasztása ügyét, hassanak oda buzgó hathatos érdeklődésükkel, érvelésükkel, hogy az igen tisztelt intéző köröket meggyőzve, véleményüket az alkalmatlanabb helyet illetőleg kedvezőre változtatva, az alkalmasabb, a városhoz közelebbi helyen fekvő telek átadására bírják. A szülőknek és tanítóknak a gyermekek érdekében felemelt szava Isten szava, mely teljesülést várhat. Azon erős reménynyel várom és nézek iskolánk negyedszázados fennállásához vivő 3 év elé, hogy majdan e szép időszakot lelkesült szivünk egész melegével már megfelelő iskolaépület, saját helyiségünkben ünnepelhetjük, végét vetve vándorlásunknak. Adja Isten, hogy úgy legyen! A fent jelzett sorokat tulajdonképpen nem az értesítőbe szántam, mert élőszóval kívántam ezt a bennünket oly mélyen érdeklő dolgot záróvizsgálatunkon városunk hazafias polgárainak lelkűkre kötni, de az élőszó elhangzó (ezt a tényt pedig oly fontosnak találtam), az ügy pedig, melynek érdekében szólottám most, már oly elkeriilhetet-