Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1878

23

órai foglalkozási vévé» igénybe, azokból és az emberiség őstörténetéből merített ismeretekkel álvezellellek a tanítványok a keleti népek földein, mindenütt lehetőleg behatóan pillantván azok vallási rendszerébe, politikai intézményeibe, műveltségi viszonyába és az anyagi élet létalapjának: az ipar és kereskedésnek állapotába. Európa élén a görögök, kiknek történetéből kiemelteitek: a myt- hosi hőskorszak, törvényhozás ideje (Spárla, Alben tényezők), Görögország fénykora, a maeedoni uralom, áttekintő szemle tartatván a görög vallás, politikai intézmények — és műveltség fölött; inig Hóma lörlénelénetének előadásával az ókori világtörténet letárgyaltétól!. A római nép ismertetésében a királyság, köztársaság és a császárság korszaka domborillaloll ki jellemző vonásai alapján. - A középkorból a népvándorlás képe. a germánok túlnyomó szereplése, a keletrómai birodalom és az arabvilág. — Német-, Angol-, Orosz- és Lengyelország a 9-ik században. A beavalkozmányi boroz végzetes napjai. A sváb vagy hohcnslaufiház befolyása a középkori Németország műveltségi állapotára. A francziáknál a Capel- és Valois család. az angoloknál a dán-, normán-, Planlagenél-, Lancaster-Vork-bázak emlékezetes uralkodása. Portugálba és latin császárság keletkezése keleten. Italia a középkori kér. államok fölött a műveltségben kitűnő. — Európa éjszaki és déli államai. Ázsiában a Seldschukok birodalmának fölemelkedése az araboké romjain. Megdűlte a későbbi mongol bódítás alatt, melyet Europa is keseregve érzett. A keresztes hadjáratok okai, menete és eredményei. Az új-kort illetőleg kiváló súly fekleltelelt azon eseményekre, melyek nevezett idő irányára nagy befolyással voltak: u. m. a) egyes találmányok; b) a fölfedezések; c) a tudományok újjászületése; d) a hitújítás és a nagy fran- czia forradalom igényeltek élesben feltüntető és teljesebb