Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1877

32

lak elő; a helyrajz meg élénk képet vázolt a vidékeken keresztül- kasul járdalók szemében, melyet a gonddal tartott térképkészítés tett az emlékezetnek gyümölcsözőbben birtokolhatóvá. E kívül gazdagittalott az osztály ismeretköre a mértani földrajz alapvonalaival, a föld kifejlésének rövid történetével. De a föld terményeinek egybehasonli- tása és az azok közötti szoros összeköttetés kimutatása is a tárgyalás gondozó figyelmében részesült.

Történelem Heti 3 órában a történelem fogalma, haszna és segédtudományai, az államok és államalakzatok keletkezése, különfélesége, a népek megkülönböztetése néhány órai foglalkozást vevén igénybe, azokból és az emberiség őstörténetéből merített ismeretekkel álvezettetlek a tanítványok a keleti népek földein, mindenütt lehetőleg behatóan pillantván azok vallási rendszerébe, politikai intézményeibe, műveltségi viszonyába és az anyagi élet létalapjának : az ipar és kereskedésnek állapotába. Európa élén a görögök, kiknek történetéből kiemelteitek ‘. a mythosi hőskorszak, a törvényhozás ideje (Sparta, Athen tényezők), Görögország fénykora, a macedoni uralom, áttekintő szemle tartatván a görög vallás, politikai intézmények és műveltség fölött; míg Róma történetének előadásával az ókori világhistoria letárgyallatott. A római nép ismertetésében a királyság, körtársaság és a császárság korszaka dombo- ritlalolt ki jellemző vonásai alapján. — A középkorból a népvándorlás képe, a germánok túlnyomó szereplése, a keletrómai birodalom és az arabvilág. — Német-, Angol-, Orosz- és Lengyelország a 9-dik században. A beavat- mányi harc végzetes napjai. A sváb vagy hohensaufi-ház befolyása a középkori Németország műveltségi állapotára. A franciáknál a Capel- és Valois-család, az Angoloknál a dán-, normann-, Planlagenét-, Lancaster- és York-házak emlékezetes uralkodása. Portugália és a latin császárság