Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1875

t. Bocsor István úr által tartott korszerű beszéddel ünnepélyesen megnyittatott.

# *

*

Tehát jelenben Pápa város t. közönsége szerencsés egy — a mai igények szerint berendezett felsőbb leányiskola birtokában lehetni.

Az elv, melynél fogva a polgári nötanoda szervezetét nyerte, korunk azon követelménye, hogy a nőknek is alaposan tanítandó minden tudományból annyi, mennyi a női hivatásból folyó kötelességek öntudatos betöltésére s az általános műveltségre múlhatlanúl szükséges. A polgári nötanodában a leánynövendékek szerezhetnek magoknak annyi ösmeretet, a mennyit minden művelt nőtől joggal követelhetni és a mennyi szükséges arra, hogy mint nő magasztos hivatását majdan betölthesse, és, ha a sors úgy hozná magával, anyagi körülményeinek javítását eszközölhesse. Ezen iskolában alapos kiképeztetést nyerhetnek oly korlátoltabb helyzetű leányok is, kik a távirászat vagy vaspályák irodáiban, a gyáripar vagy a kereskedelem szám-, könyvviteli és levelezési stb. osztályaiban állandó és jövedelmes alkalmazást óhajtanak nyerni, és így magoknak teljesen önálló pályát kívánnak biztosítani. Nagyon előnyös a polgári iskola továbbá azon leánynövendékekre is, kik netán később a polgári iskolából tanitoképezdékbe kívánnak fölvétetni, minthogy a polg. tanodában nyert tanulmányaik segélyével a képezdékben előadott tantárgyakkal könnyebben ismerkedhetnek meg, s céljaikat, hogy okleveles tunitónök lehessenek, bizonyára sikeresebb eredménynyel érhetik el.

Igen, a polgári leányiskola hivatva van a nőnevelés szent ügyét az idő követelménye szerint előbbre vinni, midőn céljául tekinti — a nőnemet üdvös elveken vezérelni, komoly és kitartó munkálkodásra szoktatni, az élet kényelmeinek kevesebbre, saját szerzeményeinek többre becsülésére megtanítani; szóval a nőket takarékos, szorgalmas

— 5 —