Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1875

I. Adatok a tanoda történelméhez.

A) Polgári iskolánk keletkezése és feladata.

Ki a nemzetek közművelődésének lapjait olvasta, annak minden elfogultság nélkül el kell ösmernie azt, hogy a nevelésnek és a közoktatásnak intéző befolyása van úgy az egyesek mint nemzetek sorsára.

A tapasztalás eléggé igazolja, hogy oly országok, melyeknek polgárai célszerű oktatás állal értelmileg képzeltek, a mostoha természeti viszonyok dacára, fölülmúlják jóllétben, boldogság- s hatalomban azon, a kedvező viszonyoknak örvendő államokat, hol a szellemi tehetőkkel megáldott ember nélkülözi a polgári állásában kisegítő tényezőket, a célhoz elvezető ismereteket. A műveltségnek és tudományoknak üdvös hatása mellett tények szólanak, s így hosszasb fejtegetésre nincs szükség.

Korunk jelszava a „haladás.1, S hazánk bölcs államfér- fiai a magasztos eszmétől áthatva, főfeladaluknak lekinlék: a lefolyt évek mulasztásait a nevelés terén pótolni, a közoktatást az előrehaladt kor kívánalmához képest átalakítani, fejleszteni, és ekkép a nemzet jövőjét szilárd alapokra fektetni.

Bizonyságul szolgál ezen állításra az 18(58. 38.1. c., melynek 67. §-a polgári tanodák felállítása által a polgári elem művelődését célozza. A közoktatási törvénynek egyik legszebb és legfontosabb intézkedése az, hogy meghagyja a nagyobb városoknak, miszerint polgári iskolákat állítsanak

1*