Iparos- és Kereskedőtanonc-iskola, Pápa, 1900
4 Szutter Dániel, népiskolai tanító. Wajdits Károly, könyvkereskedő. Wéber Rezső, uradalmi igazgató. A lefolyt tanév áttekintése. A lefolyt tanévet, mint 4—5 év óta minden uj iskolaévet, ismét hurczolkodással kezdtük meg, amennyiben a tekintetes városi hatóság, mint fentartó testület, az iparés kereskedelmi iskola részére az úgynevezett ó-kollegium Il-ik emeleti helyiségeit vette bérbe; bármennyire sajnálható, hogy a már több Ízben elhatározott állandó ipariskola építése ismét elodáztatott; mégis a mostani három, elég tágas tanterem, az oktatás czéljainak, az eddigiekhez viszonyítva, lényegesen megfelelőbb; de nagy hiba maradt most is, hogy e három tanterem nagyon távol esik a negyedik rajzteremtől, hol az igazgató hetenként 13 órán át oktatással lévén elfoglalva, a tantestülettel is, a növendékekkel is csak ritkán érintkezhetik. Azon jó reményben, hogy önálló iskolánk építése csak halasztást szenvedett, de annak szükségessége a köztudatbau teljesen megérett, bizton hiszem, hogy az rövid idő alatt mégis valósulni fog. Kötelességemnek tartottam eddig is oktatási ügyünk intenzivitása érdekében a lehetőt megtenni; igy az előkészítő C) osztály szervezése által lehetővé vált, hogy egy osztályba 45—50 tanulónál több nem került; ezen osztályba az év elején csak 20 növendéket vettem fel és csak a később (április hóig) szegődő tanonczokkal egészítettem ki negyvenre. Az előkészítő A), mint az analfabéták, az idegen ajkúak és különféle szervi fogyatkozásban szenvedők osztályába csak 30 növendéket osztottam be, mert azon elvből indultam ki, hogy az irás-olvasás tudása nélkül tanoncz ne hagyja el iskolánkat. E helyen talán nem lesz fölösleges rámutatni arra, hogy ipartörvényünk, valamint szervezeti szabályaink rendelkezései szerint a föntebb említett elvi czél elérése sokszor lehetetlenné van téve; mert ezek szerint: »a tanoncz,