Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1943

— 14 —

utálni, senkit meg nem ítélni«. Ezért élete az áldozat, mindennapi kenyere a lemondás, gyönyörűsége az önmegtagadás, boldogsága a szegénység, öröme a munka és szolgálat. Istenért él, Érte dolgozik »hetet tart vala aikonyhán, főz vala a sororoknak, fazekat mos ^vala, az konyhát megsepri vala, fát hord vala a hátán, vizet merít vala és ő maga a konyhára viszi vala«. Az istenszeretet, a buzgóság lelkesíti, hogy többet tegyen, mint amennyi hétköznapi értelemben dőle telik, hogy munkájába belevigye a 'lelkét, szálljon harcba önmagával és önmaga ellenére is engedelmeskedjék'lelkiismerete parancsának. Krisztus szeretető ’űzi hajtja, hogy hősi' áldozattá váljon, az áldozati oltáron tiszta lánggal a hazáért elégjen és vezeklő imájával Isten megbocsájtó, kiengesztelt tekintetét biztosítsa.

Előttünk a példa Szent Margit szűziesen szerény, liliomos alakjában. Igaz azóta

»Hétszáz esztendő múlt el, hogy születtél, 1 Szétdúlt hazádnak áldozata 'lettél.«

(Mentes M.: Ének Boldog Margithoz.)

Élete azért most is hangos szó, kiáltás, figyelmeztetés. Értsük meg tanítását és adott körülményeink közt éljük'az Ö életét. A magyar nő, főleg a tanítónő előtt nem lehet közömbös, hogy él-e vagy pusztul a haza. Azért lépjünk munkába, váljunk hősökké, a mindennapi foglalkozás, a kötelességteljesítés és hivatás'hőseivé. Vegyük ki részünket a honmentés nagy és szép munkájából! Apró tetteinkkel, áldozatainkkal építsük az új Magyarországot! Nem'szükséges, hogy úgy harcoljunk, mint az egri nők, az sem, 'hogy mindenki Vöröskeresztes ápolónő legyen. Számtalan alkalom adódik ma másképpen is sebet gyógyítani, könnyet törölni, betegeket, haldoklókat meglátogatni; sebesültekbe, nyomorékká vált hon- védeinkbe új erőt,'reményt önteni. Napról-napra'válnak hajléktalanokká családok, városok a pusztító bomba robbanásától; pillanatról-pillanatra árvák, elhagyottak'lesznek'a: gyermekek, nincstelenné'testvéreink. Ezek mind felénk tekintenek, reánk várnak. Nyissuk meg előttük kincsesládánkat, adjunk abból, 'az oda elraktározott 'szeretetből. Nyissuk meg szívünket, , tárjuk ki karunkat, nyújtsuk . ki feléjük segítői kezünket. Érezzék, hogy nincsenek ,egyedül, hogy a magyar nőre, főleg a magyar tanítónőre mindenkor számíthatnak. Ezek nemcsak oktatni, de önzetlen munkájukkal, fáradságot nem ismerő, önmagukat nem kímélő 'áldozatukkal építeni, egy új nemzedéket nevelni is tudnak.

Vár a Bajtársi Szolgálat sokirányú munkája, várnak apró kis magyar gyermekek, hogy öltögetéseinkkel ruhát, gyenge kicsi testükre kelengyét készítsünk. Várnak'a napközi otthonok és vár az egész Magyar- ország. Nem szabad elfelejtenie a magyar tanítónőnek, hogy a keresztény