Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1942

— 6 az életben talán sohasem érintkezünk közvetlenül és mégis számos ügyünket intézik el nem egyszer, betegen, fejfájással vagy családi gon­dokkal küzdve. — Milyen körültekintéssel szerzi be a kereskedő az árut, hogy kedvünkre valót adhasson és mennyi előzékenységgel hordja elénk portékáját. — Az iparosok, gazdák, kertészek, bányászok és egyéb de­rék munkások légiójának kezén megy át cipőnk, míg azt lábunkra ve­hetjük. Éppen így az a szék, melyen kényelmesen ülhetünk és a szén, amelyet mi már csak egyszerűen a kályhára lapátolhatunk. Szívünkben égő nagy hazaszeretetünk legkézzelfoghatóbb bizonyí­téka annak, hogy az e) Államnak, Hazánknak, Honvédeinknek is hálára kötelezettek va­gyunk. Ezek az intézmények biztosítják polgári életünk békéjét, jólétét, a haladás lehetőségét, stb. A harctér hősei az egész nemzetért küzdenek, amely nemzetnek mi is tagjai vagyunk. í) Mit köszönhetünk Egyházunknak, a papságnak, lelkivezetőink- _nek? Ha erre gondolunk, a hála legmélyebb érzete tölt el bennünket, de egyszersmind be kell vallanunk, hogy még igen kevés kamatot fizettünk hála fejében azért a mérhetetlen lelki kincsért, amelyben éppen az Egy­házba papság és lelkivezetőink által részesültünk. Mindenekfölött azonban hálásnak kell lennünk az iránt, akinek végeredményben az eddig említett sok jót köszönhetjük. Sohasem szü­netelhet szívünkben-lelkünkben a hála Isten iránt, aki Teremtőnk, Meg­váltónk és Megszentelőnk, aki örökre üdvözíteni kíván minket. Nagyon hiányos lenne hálánk, ha megfeledkeznénk a Megváltó segédtársáról: a boldogságos és fájdalmas Szüzanyáról. Az ég szentjei életük jópéldájuk­kal, segítségükkel és vezetésükkel, a szent angyalok hathatós támoga­tásukkal, jó sugallataikkal — minden hálánkat kiérdemlik. g) Ha szétnézünk a teremtett világon: állat, növény, ásvány, le­vegő, víz, tűz, jég, szél és nap, — minden-minden minket szolgál. Éppen azért nem fölényeskedéssel, hanem inkább bizonyos tisztelettel és hálá­val illik mindezt igényelnünk, használnunk és megbecsülnünk. 3. Kérdés most már: szükséges-e a gyermeket hálára nevelnünk és miért? Igen szükséges a szemüket ebben az irányban is felnyitni és a hála gyakorlására löket megtanítani. Mert: . — jó embereket, nemesszívű egyéneket akarunk belőlük nevelni a család, a Haza, az Egyház és az örökkévalóság számára. ' — Mindenki azt hangoztatja, hogy boldog és megelégedett embe­rek kellenek. A most dúló és mindent elpusztítással fenyegető háború ágyúval és fegyverrel akarja ezt elérni. Pedig az embereknek egymás iránt való hálás érzülete jobban elősegítené az általános megelégedett­séget, nyugalmat és földi boldogságot.

Next

/
Thumbnails
Contents