Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1941

- 26 —

hogy határozottan öntudatossá, elmélyítetté tegyük tanítványaink vallás- erkölcsi életét.. Ki építi fel újra a háború erkölcsi és anyagi pusztításai után az emberiség jobb, szebb életét, ha nem lesznek hitben erős, erkölcsben nemes életet élő nőink? A romlás korszaka után megindítandó nagy munkához csak az Isten tenyerén nevelkedett leánygárdát bocsáthatjuk oda. Mindehhez tudatosan képeztük leányainkat. A vasárnapi exhortá- ciónkban, Mária-kongregációnk gyűlésein, minden órán, minden alkalommal lelkűkbe véstük: a mai kötelességek őrhelyein csak a mélyenhívő nők tudják helyüket megállni. Ennek az életrevaló vallásosságnak jövőbeli megőrzéséhez erős indítékokat kaptak növendékeink a tanévi háromnapos lelkigyakorlat mélyenszántó elmélkedéseiből. P. Böle Kornél, a nagynevű domonkosatya meleg szívének atyai jóságával, bölcsen, világos meglátással vázolta tanítványaink előtt a legszentebb kötelességeket, a tettekben nyilvánuló életet. Életük serkentő jelszavaként szívükbe írta a szentírási igéket: Nem az, aki azt mondja, Uram, Uram! — megy be a mennyek országába,,— hanem, aki Atyám akaratát cselekszi, az megyen be Isten országába! — Iskolánk növendékei a tanév folyamán is resztvettek az Akció Katolika mozgalmaiban. Ott voltak Boldog Margitunk, hazánk gyöngyének ünneplésében, harcoltak a káromkodás nemzetnekártó bűnének irtásában, példátnyújtó buzgósággal kapcsolódtak bele a májusi pápai jubileum és Mária-napok felejthetetlenül szép, nevelőerejű ünnepségeibe. Minden alkalmat megragadtunk, hogy a ránkbízottakat Istennek hűséges, kitartó gyermekeivé neveljük.

Nevelői munkánkban ugyancsak igaz kötelességünknek tartottuk, hogy a tanulók lelkében állandóan élesztgessük a hazaszeretet szent tüzet. Az iskolai munka egész területén állandó törekvésünk volt növendékeink lelkére kötni, hogy az igazi hazaszeretet nem' a nagy hang, a puf- fogó hangoskodás, hanem a komoly kötelességteljesítés. Az önképzőkör munkájában, hazafias ünnepélyeinken állandóan hangoztatott jelige, tanítás volt: Szeresd a küzdő, szenvedő hazát! Hozz érte munkával, le- mondanitudással áldozatot! Törekedtünk tanítványaink lelkében kifejleszteni a közösségért való önzetlen munkafelajánlást! Ezt a szellemet ■nagy ban erősítette az A. C. keretében végzett szegénylátogatás. Tanítványaink nagy lelkesedéssel kötöttek az orosz földön küzdő magyar honvédek számára érmelegítőket. Hazafias örömmel hordták a postára a harctérre küldött szeretetcsomagokat. A füsttelen napon egymással versenyezve rótták a kijelölt utcákat, hogy gyűjtésük eredménye minél több örömet szerezhessen a harctéren küzdő magyar katonáknak. Ott voltak a Hősökről emlékező ünnepélyeken, a tanítóképzők által rendezett tisztelgésen az országzászló előtt. Az 'iskolában rádión hallgatták a hazatérő országrészek újjongó lelkesedéseit. Többször tisztelegtek a magyar zászló előtt. Mindezek a hazafias megmozdulások csak erősítették, vérré tették