Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1938
12 mm: amilyen ma éppen abban a tekintetben, amelyet itt hangoztattam, a másokkal való törődés tekintetében. A fentiekben a szellemet kívántam legalább vázlatosan fejtegetni. Most minden tanárnak fel kell vetnie a kérdést, hogy melyek saját tárgyának, az iskolai életnek és a társadalmi életnek azok az alkalmai, mozzanatai, amelyeket felhasználhat az összetartozás érzésének, a másokkal való együttdolgozás készségének és a másokért való felelősség érzésének fejlesztésére? Befejezésül csak azt kívánom megjegyezni, hogy soha szem elől ne tévesszük, hogy a legjobb szociológia az evangéliumos könyv és hogy a szociális érzék az evangélium tanításán való elmélkedésből, a felebaráti szeretet átéléséből, az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásából fakad. Tanítsuk meg növendékeinket arra, hogy töröljenek ie naponta egy könnyet, adjanak mindennap csak egy darab kenyeret, tegyenek mindennap legalább egy szeretetszolgálatot és azután élvezzék azt az érzést, hogy mennyivel jobb adni, mint kapni. Ha megízleljük a jó cselekedet édességét, nem tudunk majd meglenni, ha igazán Krisztuséi akarunk lenni, hogy egyetlen nap elmúljék felettünk szociális tett nélkül. Egy nemeslelkü római császár felsóhajtott olyan napon, amelyen jót nem tett: Diem perdidi (elvesztettem egy napot). Nemcsak napokat, de az egész földi és örökéletet veszíti el az, aki nem gyakorolja a szeretet cselekedeteit.
