Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1935
23 úr Komáromból visszautazott, mi pedig folytattuk utunkat. Fél hatkor érkeztünk Esztergomba. A Szent Szív otthonban kaptunk szállást a mi Kedves Nővéreinknél. Vacsora után megnéztük a világháborúban elesett hősök emlékművét, néhány jellemző barokk épületet, utána a Simon kórház beteg tisztelendő főnöknőjének adtunk szerenádot. (Melyet másnap bőkezűen jutalmazott.) Másnap reggel mise és reggeli után ft. Szólás bencés tanár úr, Borbély Erzsébet és Réger István (idegenforgalmi iroda kiküldöttei) kíséretében megnéztük az ásatásokat. Már ki volt bontva a király kápolnája, dolgozó szobája, hálószobája, sőt az a helyiség is, ahol Szt. István született (de ide nem engedtek be). Innen a bazilikába mentünk. A bazilika méretei: m = 66 m, a kupolával együtt 71.5 m, h = 107 m, sz = 118 m, a Duna felőli része 40 m. A kupola átmérője 33.5 m. A tetején levő kereszt 7 m magas és 2.5 m. átmérőjű. A bejárat előtti oszlopok magassága 22 m és 7 lány tudta átfogni. A templomot 1822-ben kezdték építeni és csak 1869-ben lett kész. Kűner Pál építette új- klasszikus stílusban. A főkapú vasból készült, felette Zacheus hívását jelképező dombormű. Jobbra és balra prímások és királyok szobrai állanak, akiknek valami közük volt a templomhoz. Az egyik oldalhajóban fehér márványból prímási síremlékek vannak, a másikban a barokk stílusban épült híres Bakács kápolna, melyet még a törökök is értékeltek és mecsetnek használtak- A bazilika főoltára lukkói márványból készült. Az oltárkép Közép-Európa legnagyobb festett képe. Grigoletti müve, Mária mennybemenetelét ábrázolja. Gyönyörű az egyik mellékoltár képe. Jézus halála, a kereszt előtt megnyílik a föld, Éva, Ádám és egy lepedős alak látszik félig, az ősszülők bűnük nagyságának tudatára ébrednek. Az orgona legnagyobb orgonáink közül való. Liszt Ferenc játszótta rajta koronázási miséjét, de a monumentális műhöz mégsem volt egészen jó és a templom akusztikája sem a legjobb, azért nem sikerült úgy az egész, mint ahogy sikerülhetett volna. Innen a kincstárba mentünk. Itt annyi értéket láttunk egyszerre, mint még eddig soha. Arany és ezüst kelyheket, szentségtartókat, kereszteket, püspökbotokat, gyűrűket, különböző szertartásoknál szükséges eszközöket. Miseruhákat, püspöksüvegeket, értékes csipkéket, szentek ereklyéit és kínzóeszközeit. Mátyás király kálváriáját is láttuk. Majd a kanonokok és prímások kriptájába mentünk. Nagy, oszlopos, hideg hely ez. Itt van eltemetve Túri Béla is. Az előcsarnokban két óriási allegórikus nőszobor van. Az egyik int az ujjával, a másik koszorút nyújt. Még a képtárba is ellátogattunk. Kár, hogy nem tölthettük ott az egész napot. Ebéd után háromnegyed egy órakor indultunk Tokodra, ahol Székely Ferenc bányafelügyelő úr gyönyörűen magyarázott, kísérőnk volt még Csapó Ferenc tisztviselő. Itt megnéztük a régi és új altárót, de csak kívülről. Az altáró másfél kilométer hosszú. Magasfeszültségű árammal hajtják a mozdonyokat, egy mozdony 40 csillét húz. Egy-egy csille 9 q szenet visz. Láttuk a gépházat is, de nem volt működésben. Innen az üveggyárba mentünk. Mariczek István tisztviselő elmondta az üveg készítését, megnéztük az üvegfújást, itt
