Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1930
20 missziók védőszentje, kis Szent Teréz volt a gyűlés középpontjában, akit a Krisztus- és emberszeretet tett szentté. Tanuljunk tőle ember- szeretetet, s értékesítsük a pogányok érdekében, fejtsünk ki szere- tetből fakadó missziós tevékenységet! Február 14. Prézesünk előkészített bennünket a lelkigyakorlatra, amelynek segítségével annyi kegyelemben részesülhettünk. Március 7. Sajtógyülést tartottunk, melynek keretében kedves Stella nővér, a sajtó-szakosztály vezetője ismertette a rádiót, mint a sajtó segítőtársát. Nagy szolgálatokat tesz a rádió szent cél érdekében. Hány embernek nem lenne alkalma szentbeszád hallgatására rádió nélkül 1 Talán éppen ezért engedte a jó Isten, hogy a mai korban legyen ismertté Istennek ez a nagy csodája. Hannos Mária III. éves t. n. a Philoteát ismertette, amelynek minden kath. tanítónő könyvtára alapjának kell lennie. Március 14. Szeretet-szakosztályi gyűlést tartottunk. Szent Vincének, a szegények atyjának élete, tettei volt gyűlésünk főtárgya. Felolvasás, költemény ismertette kedves szentünket, majd a szeretet-szakosztály vezetője, kedves Charitas nővér elénk tárta néhány szóval a szegénysorsot, s mélyen a szívünkbe véste, hogy csak az a miénk, amit másnak adunk. Április 11. Az elmélkedés olyan fontos a lelkűnknek, mint az ételnek a só. Az elmélkedés segít bensőségesebb lelki életre, az emel ki a tucat-emberek sorából. Ha elmélkedni akarunk, első teendőnk, hogy olyan lelki állapotba helyezzük magunkat, melyben leginkább érezzük Isten jelenlétét. Ezt csakis imádságos áhitat eredményezheti. Azután elmélkedésünk tárgyát pontról-pontra, áhítattal, imádkozva átgondoljuk és a saját lelkünkre vonatkoztatjuk. Ehhez nagy gyakorlat kell. Majd megvizsgáljuk, hogy milyen volt életünk eddig abból a szempontból, amelyre elmélkedésünk tárgya mutat, és elhatározást tegyünk jövő életünkre. Az elmélkedés a legbiztosabb eszköze az önvizsgálásnak. Április 18. Eucharisztikus gyűlésünk volt, amelyet dr. Magyarász ciszterci-rendi fg. tanár és bakonykoppányi plébános, főtisztelendő úr beszéde tett értékessé és felejthetetlenné. Tárgya : Hogyan kapcsolódjék bele a tanítónő a liturgikus életbe ? Jelenjék meg pontosan a szentmisén, lehetőleg naponta. Fordítson gondot a templomi népénekekre, szentmisén a miseimát imádkozza és imád- koztassa. A gyermekeket szépen tagolt imára szoktassa. A nagyob- bakkal együtt takarítsa a templomot, javítsa a templomi ruhákat. Ne szava, de tette, példája legyen vonzó!
