Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1917

III.

Rz intézet működése.

1. Nevelés, fegyelem.

A világháború borzalmai között nemcsak az élelmezés, de a nevelés gondjai is óriási mérvben megszaporodtak. Nemcsak gondolatait, figyelmét zavarja meg a növendéknek az emberiséget már négy év óta pusztító vihar, de nyomasztó hatásával ráül valósággal a lelkére. Ha változott négy év alatt az utca képe, hangulata, ha változott a családok lelkülete, ha könnyelművé, érzékivé, anyagiassá váltak lelkek, akik azelőtt ideális irányúak voltak, vagy viszont kétségbeesett aggodalmaskodók, akiknek azelőtt semmi okuk sem volt erre, nem csodálhatjuk, hogy a benyomások iránt mindenkor fogékony ifjúság is lelkületben változott.

A megelőző három háborús tanév, amelyben természetesen oly alaposan nem lehetett feldolgozni az anyagot, mint máskor, a lázas tanulás s utána hosszú szünidő, sok helyen kellő felügyelet nélkül körülvéve egyik helyen nyomasztó gonddal-gyásszal, másutt a léha barátkozásnak ezernyi veszedelmével, mind olyan körülmények, amelyek megmagyarázzák azt a lelki gyengeséget, amely ifjúságunkon itt-ott érezhető, s felhívják fokozottabb éberségre a nevelők figyelmét.

Áthatva ezen gondolatoktól, iparkodtunk minden módon növendékeink lelkét, kedélyvilágát nemesíteni, akaratát, jellemét megedzeni.

2