Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1915
55 nagyobb tér nyílik beváltani a hitvédelmi szakosztály magasztos gondolatait. Önképzés. Prézesünk konferenciái utat nyitottak lelkünk kiformálására, kiképzésére. Lelkes buzdításaival fölkeltette bennünk a vágyat, hogy megtanuljuk, mikép lehet Isten jelenlétében szivünkbe szállva, bensőségesen foglalkozni legszentebb, legdrágább érdekeinkkel. Mint ahogyan az Ur Jézus tanítványai kérték az isteni Mestert, hogy tanítsa meg őket imádkozni, olyan bizalommal járultunk mi fáradhatatlan prézesünk elé, kérve: tanítson meg bennünket a benső imára, az elmélkedésre. Bizalmunkban nem csalódtunk, nem kiméit sem időt, sem fáradságot, hogy óhajunkat teljesítse. Tekintetbe véve a szellemi fejlettség különböző fokait, osztályonkint külön-külön tartott számunkra elmélkedési órákat, amelyeken nemcsak megértette velünk az elmélkedés lényegét, hanem előbb ő dolgozott ki előttünk elmélkedéseket, majd megpróbálkoztunk vele mi is útmutatása, vezetése segítségével. Nehéz munka volt, lassan haladtunk előre, de mégis haladtunk. Hogy mennyire megkedveltük az imádság eme fenséges módját, bizonyítja az, hogy mindannyian megszereztük Nádasdy Elmélkedések cimü könyvét, ha egy kis szabad időnk volt, ilyen elmélkedési órákért esedeztünk, és sokan egy nap sem mulasztjuk el az elmélkedést. így haladtunk a vallásos önképzés utján. Majd meg prézesünk vezetésével, buzdításával lassankint elkészült egy-egy meleg hangú, kedves kis felolvasás. A kis felolvasó-asztalka az idén még gyakrabban előkerült, s nem egy szép, lélekemelő gondolatot adott át a felolvasó kon- gregánista-testvéreinek. A tárgyakat különbözőképen választották meg. A III., IV. évesek tartották ezeket a kis előadásokat. December 8.-iki ünnepségünk egyik pontja Szente Mária IV. éves növ. felolvasása volt. Cime: Még sohasem lehetett hallani, hogy valakit Te magára hagytál volna, ki oltalmadat kérte. A tartalom mindenképen megfelelt a
