Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1914
5 hogy megtalálja Istenét. De sokan is vannak, akik csak így tudták megtalálni a megtagadott, kigunyolt, megvetett Istent! Hogyan is bírná el az emberiség ezeket a rettenetes fájdalmakat, ha nem lenne, aki bekötözze a fájó sebeket, — testieket, lelkieket, — ha nincs, aki a sebektől vérző, láztól, fájdalmaktól gyötört szenvedő kórágya mellé nem állna, hogy enyhítse rettenetes kínjukat. Oh, mily borzasztó lenne! A paradicsom elvesztése után az Úr a férfinak mondja, hogy arca verejtékével keresi meg kenyerét, a nőnek fájdalmakat igér. A nő nem is nyert erős karokat, nem is pusztán, hidegen számító észt, hanem érző szivet és köny- nyeket. Ez a sokat érző, sokat szenvedő, sokat megvigasztaló szív, — mivel épen a fájdalmakat juttatta neki osztályrészül az Isten, — tudja legjobban megérteni a szenvedést és átélni az örömet. Most, amikor a fájdalom lett úrrá a földön, most kezdődik a nők magasztos hivatása! De ezt csak úgy tölthetik be, ha az a nagy Isten lakik szivükben s mintaképül a nők eszményképe, az oltárra emelt Szűz áll előttük. Akkor anyái lesznek az árváknak, vigasztaló angyalai a szenvedőknek, s a kétségbeeső küzdőknek, vergődőknek megmutatják a fölfelé vezető utat. A bűnökben elmerült Dante-1 is Beatrice emeli újra fel s a Divina Comedia e pár szava: »0 a magasságba nézett, én pedig ő reá«, a leggyönyörűbben festi a nő fönséges hivatását, aki a porban küzdőnek megmutatja az eszményiség fényes világát. De a fenséges cél betöltésére csak a vallás, a hit képesíti a nőket. És akikben ez nincsen meg? Akiknek lelkét ez nem élteti? Pedig sajnos, vannak ilyenek is, akik nem keresik fel a nyomorgókat, nem látják a fájdalmat, nem hatol a szivükbe az esdeklő könyörgés jajszava, akikből kihalt a szeretet a többi erénnyel, a vallással együtt s ők maguk is a föld porához ragaszkodnak. Talán nem erős a kifejezés, ha azt mondjuk: ezek átkai az emberiségnek. Az ilyenek között hódít az »A la casaque«-divat. Ezek azok, akik amikor ezer szenvedés, ezer nyomor, ezer bánat sir le embertársaik arcáról, ezekkel mind nem
