Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1909
13 hattuk senkinek »a viszontlátásra az ősszel.« A következő 1906—7. iskolai év kezdetéig egészen új, ismeretlen 19 növendék vétetett fel, (számuk 31-re felszaporodva a jelen iskolai év végén tettek tanképesítő vizsgálatot), s azóta minden évben egy-egy osztállyal szaporodtunk. Arról kellett tehát gondoskodni, hogy a mindjobban növekvő számú leánysereg kényelmes, a modern igényeknek megfelelő új épületben találja meg ideiglenes, barátságos otthonát, teljesen elkülönítve az óvó, 8 elemi, 4 polgári iskolának kijelölt szárnyaktól. Nehéz feladat, kemény dió, kivált akkor, mikor nincs rávaló, még csak egy fillér se. Ugy-e bár, ha az állam építtet, létesít ehhez hasonló intézetet, számba véve minden kiadást, tanárok fizetését, nyugdíját, lakbért, korpótlékot és sok más egyebet, legalább 3 millió korona tőkének megfelelő évi kiadási többlettel kell leszámolnia. És mindezt a boldogult, nagynevű főnöknő, mint iskolafentartó keresztülhajtotta állami és más, gyűjtői vés támogatás nélkül. Mi láttuk, csodáltuk annak a 66 éves asszonynak bámulatos energiáját és számítóképességét, azt még sem mertük remélni, hogy másfél év alatt egy hatalmas kétemeletes dupla szárnyú épület előtt bámulhassuk az ő szelíd mosollyal párosult tetterejét. Gyors egymásutánban építtetett; tanárnőket képesíttetett szt. Vince leányaiból olyanokat, akiknek fizetésük a nagyon • sokszor tapasztalható hálátlanság, nyugdíjuk pedig az Isten. Kérkedéssel vádolhatna még az utcagyerek is, ha azt állítanám, hogy nem okozott neki nagy fejtörést, honnan teremtsen pénzt, mikor a zárda számára elfelejtettek alapot tenni; meg ha volna is ilyen, ahhoz hozzányúlni vagy megterhelni csak felsőbb engedélyre lehet, — de ha nincs, ott lehetne az engedély! Egyéb pénzforrás hiányában tehát a Budapesten székelő rendi kormányzóhoz fordult; engedné meg, hogy a szükséges összeget amortizációs kölcsönre felvehesse valahonnan. A rendi kormányzó felkérte magához a tervrajzot, melyet Faa Mihály helybeli építész készített 80.000 koronás költségvetéssel. Átlátva az építkezés szükségességét, a kért összeg felvételére az engedélyt megadta, de azzal a kikötéssel, hogy az valamely egyházi alapnál eszközöltessék több hátrány elkerülése végett. A veszprémi káptalan belement az ügyletbe, a kívánt összeget 5 %-ra megadta úgy, hogy 50 év alatt, (2185 koronás félévi turnusokban) törlesztessék le. Faa Mihály időközben új költségve-
