Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1943

6

3. Az intézet vázlatos története.

Pápán is majdnem egy évszázad óta folyik férfitanítóképzés. A híres pápai ref. főiskolában ugyanis 1849-ben nevelés és oktatástani tanszéket alapított a dunántúli ref. egyházkerület azért, hogy a felsőbb tudományokat hallgató ifjak a VII. o.-tól kezdve neveléstudományokat is hallgathassanak, abból vizsgázva bizonyítványt nyervén, tanítói állásra pályázhassanak. Ezt a Pedagogium Semináriumot a népokt. alaptörvény hálására 1876-tól 3 éves tanítóképző tanfolyammá alakították. 1886-ig ez az V—VIII. gimnáziumi osztályokkal párhuzamosan működött. 1886-tól önálló tanítóképző-intézetté fejlesztette a ref. egyházkerület. 1890-ben viszont megszüntette azért, 'mert azt az állami tíesítvériintézetek színvonalára anyagi erőinek hiánya 'miatt felemelni nem tudta. Pár év alatt kiderült, hogy a környéknek (három Vármegyének) szüksége van e helyen tanítóképzőre és ezért a dunántúli ref. egvházkerület, Pápa város és Veszprém vármegye vezetői 1893^ban küldöttségekkel járultak állami képző alapítása ügyében a kormányzathoz. 1896-ban dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi minisztersége alatt alapíttatott meg intézetünk és ideiglenesein a ref. főiskola régi épületét bérelték helyiségeiül.

Az életképesnek bizonyult intézmény számára hamarosan épületről kellett gondoskodni. A város nagy készséggel rendre három helyen is vásárolt és ajánlott fel telket, hogy a nyilvánított és a minisztérium által felülbírált) sokféle kívánságot kielégítse. Mind akkor, mind napjainkban általános az a felfogás, hogy az 1900-ban felavatott igen szép épületünk nagyon messze, került a város közepétől. Az intézet célkitűzéseihez feltétlenül szükséges nagy telek természetszerűleg magával hozza a perifériális elhelyezést. De elhall- gathatatlan: legalább ne a vasútállomással ellentétes oldalon lenne, hiszen növendékeink 80o/o-a vidéki! A 350.000 K-ba kerülő E-alakú hatalmas épületünk 1907-ben szereltetett fel villanyvilágítással, 1911-ben és 1931. nyarán volt lényegesebb külső tatarozása. Már 1908-ban ismételt felterjesztésben mutat rá a tanári testület a második gyakorlóiskolai tanterem, a kézimunka- terem, 3 szertár, természetrajzi gyak. terem és zenegyakorló-szobácskák hiányára. A világháború alatt minden lefoglalás nélkül élhette az intézet az1 életét és adott menedéket az ország minden részéből érkező menekülteknek. Az eredetileg park és játszótérül szolgáló telkünkön 21/2 holdas konyfiakert létesül. Épületünk a világháborút követő nehéz években a növendékeken felül még több nős tanári családnak is otthonul szolgált.

Épületünk 25 éves jubileumát 59 világháborús hősi halottunk márványtáblájának leleplezési ünnepségével ünnepelte meg az intézet. Hőseink adatainak nagy szeretettel való összegyűjtése Juhász Imre tanár érdeme. Addig 834 okleveles tanító szárnyrabocsátásáról számolhatott be az igazgató! Ezek közül 23 volt az új ötéves képzés szerinti. (Mostanig 1418.) A gyakorlóiskolánk 1919/20-tól kéttagozatú, 1941/42-től háromosztatú. Az intézetnek 1926. óta még van egy 81/2 holdas O. F. B. eredetű rét és szántóföldje. 1938—40. években a főépület falainak szigetelésével az alagsori helyiségeinket szárazakká tettük. Előkészítő alakítások során a tanulóotthont teljes egészében a II. emeletre helyeztük, az épület nagyfokú huzatosságát megszüntettük, 2 újabb bentlakó szobát, beteg-, tanári- és cselédfürdőt, megfelelő rajztermet, célszerű betegszobát és orvosi fogadót, ölvasószobát létesítettünk. Az 1941. és 42. évekre minisztertanács által is megszavazott jelentős összegből az épület szűk-