Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1941
4 hatása nevelői gondolkodásomra.) »Vállalom a nélkülözést, küzdel# met, a nehéz jövőt, hogy nemzetemnek minél hasznosabb tagja le# gyek. Nem öncél a jólét keresése. Lelkem tisztán, önzetlenül a hazát látja, annak jobbítását és Széchenyi sugallta önismereten keresztül legjobb eszköznek a tudást vélem«. (Idézet Illés Lajos dolgozatából.) Irodalomtörténeti tanulmányainkban célunk volt növendékeinkkel azt megértetni, hogy az irodalom eszméket terjeszt, gondolatokat köz# vetít, közvéleményt alakít, országok sorsát intézi. Széchenyi irodalmi munkássága nemzetnevelés volt; hitet, önbizalmat írásaival öntött a nemzet leikébe. A nemzethalál helyett a szebb, boldogabb magyar jövőről énekel az a költői nemzedék, mely az általa hirdetett gondo# latoknak tolmácsolója lett. Ilyen irányú kutatásra, behatóbb tanul# mányozásra kívántunk alkalmat adni növendékeinknek a »Széchenyi és költőink« c. pályatétellel, ezt a célt szolgálták a jubileumi évvel kapcsolatban írt dolgozatok is. (Az élő Széchenyi. Gondolatok Szé# chenyi sírjánál. Széchenyi és Vörösmarty.) Kutatásaik eredményét az önképzököri gyűléseken mutatták be a növendékek, ahol felolvasás vagy szabad előadás formájában foglalkoztak munkáival. (Széchenyi és a nemzetiségi kérdés. Széchenyi mint nemzetnevelő. Széchenyi és |a magyar falu.) A tlanév folyamán számos népművelési előadáson terjesztettük Széchenyi eszméit. Tanár és tanítvány szíves készséggel állt a Szé# chenyi álfal oly sokszor hirdetett közműveltség terjesztésének szolgá# latába. A tanítóság munkájának igazi értékmérője az lesz, hogyan tudja majd növendékeinek átadni azokat a gondolatokat, melyeket Szé# chenyi hirdetett. Az ő szellemében való nemzetszolgálat ad majd a tanítói munkának igazi apostoli jelleget. Erre kívántuk növendé# keinket előkészíteni a gyakorló iskolai Széchenyi tárgyú tanításokon, ezt a gondolatot szolgálta az a tanítási tervezet is, melyet Széchenyi# ről pedagógiai pályatételként dolgoztak ki az V. éves növendékek. Széchenyiről való megemlékezéseinket azonban nem szántuk csu# pán időszerű, üjmeplési alkalomnak, hanem azt a lángot, melyet az ő nagy szelleme gyújtott a magyar ifjúság lelkében, ápolni, erősíteni kívánjuk továbbra is. Örülünk, hogy van Széchenyink, van akitől tanulhatunk. Ezzel a céllal gyűjtöttük a jubileumi évvel kapcsolat# ban megjelelt minden képet, falragaszt, bélyeget; megvásároltuk a Széchenyiről szóló legújabb könyveket, tanulmányoztunk minden den cikket, ismertetést; életéről, munkásságáról szemléltető képeket készítettünk; munkáiból vett örökérvényű idézetei a tantermekben és folyosókon figyelmeztették állandóan az ifjúságot a legnagyobb ma#
