Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1939
5 Dr. Balassa Brúnó. 1939 október 9*én értesültünk, hogy a vallás* és közoktatásügyi miniszter úr tankerületünk főigazgatójának új munkakört jelölt ki. Szomorú szívvel vettük e hírt, mert jnindannyiónkban mély nyomo* kát hagytak azok a találkozások, amikor őt nemcsak mint pedagógust, hanem mint embert is megismerhettük. Intézetünknek először 1907 (május 10*i iskolalátogatása alkalmával volt vendége. ,A hivatalos ténykedésének élményszerűséget adott mindannyiunk számára az a közvetlenség, ami belőle tanár és növendék felé sugárzott. Közelében felengedett a feszesség és helyét a bizalom foglalta el. Tanácsadásai* ban nagyvonalú volt s mondanivalóját mindig olyan formában tudta adni, hogy az semmi vonatkozásban nem lehetett terhes annak, akinek szólt. Egészen különleges és ritka érdem ez. Az emberekkel való bánnitudás és az értékfelismerés ilyen készségére születni kell. Tér* mészetes és közvetlen volt. Eltávozott főigazgatónk ennek volt szü* letett mestere. A vezetésre való hivatottság sok kitűnő jegyét láthattuk benne megtestesülni. Éles és soha nem tévedő érzékkel ismerte fel a képessé* geket. Mindenkit a maga helyére állított. A székesfehérvári tanügyi kiállítás építésének élménye mindig megmarad bennünk, kik abban tevékenykedtünk. A rendezés első napjaiban a sok megyéből és vá* rosból összesereglett tanár oly természetességgel lendült neki a ren* dezés sokágú feladatának, mintha mindennapos gyakorlat .tette volna könnyűvé a valójában egészen újszerű feladatot. Nem véletlen, hogy olyan rövid idő alatt és olyan tökéletességben született meg dr. Ba* lassa Brúnó volt főigazgatónk nagy ötlete, a székesfehérvári tanügyi kiállítás. Nem lehetséges most e hatalmas lélekzetű alkotásnak tanulsá* gait, értékeit felsorakoztatnunk, de meg kell állapítanunk, hogy akik e munkát végigélvezték és tanulták, kilépve a kiállítás kapuján hivatá* sunkat, a nevelő munkáját új színekben látták ragyogni s ösztönzést nyertek ahhoz a munkához, melyre életünket elköteleztük. Ennek a munkának arányait, szépségeit magasabb nézőpontból, összefogla* lobban nagyon kevésszer van módunkban szemlélni. Nyilván ez indí* tóttá a kiállítás gondolatát arra az útra, amelyen eltávozott főigazga* tónk vezette azt a megvalósuláshoz. A nemzeti gyarapodás évében, 1938—1939*ben új ötletet indított útra. Égetően sürgős volt szétnézni a mi szeretett hazánkban, és min* den pedagógust eszméltetni azokra a nemzeti értékekre, igazgyön*
