Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1935
53 Körishegyi kirándulás. (1936 május hó 16.) E jól sikerült kiránduláson a geológiai másodkor egyik igen gazdag és érdekes szakának, a jurának rendkívüli építményeivel ismerkedhettünk meg. A 713 métert számláló Kőrishegy a Bakonynak legmagasabb és egyúttal legnagyobb tömegű része. Méltó társával, a Kékheggyel együtt tipikus sasbérc, amelyeket számos haránttörés kisebb rögökre tördelt szét. A jurakorból való alapjával a triászkor üledékes kőzeteire telepszik és erre rakódtak rá a jurának váj- tozatos rétegei. Megtalálható itten a dachsteini mészkő, a dachsteini dolomit (Odvaskő), továbbá az alsó liászhoz tartozó vörös, illetve hússzínű vagy fehéres mészkő, mely igen gazdag kövületekben (brachiopodák), cri- noideák). A Kőrishegy csúcsa táján levő mészkövet a cephalopodák (fejes- lábuak) teszik jellemzővé. Bányászati szempontból említést érdemel a hegy észak-nyugati oldalán az ú. n. márványvölgyben levő márványbánya. Sokáig gazdag bánya volt és a vörös, fehéres vagy pettyes crinoideás tömött, vagy aprószemű mészköve kiváló anyagot adott a pápai plébániatemplomhoz és az Esterházy-kastélyhoz (a főoltár, továbbá a Síűz Mária kápolna falai, valamint oltára e márványból épült). A márvány szoborkészítésre is alkalmas (a kastély kapuján levő két griffmadár is ebből való). A bánya művelésével azonban már régen felhagytak, mivel a hasadékmentes rétegek elfogytak. ! ! 'll, ;< j A hegy még ma is rászolgál nevére. A fiatal kőrisfák úgy ellepték, különösen tetejét, hogy más fafélének alig jut hely. Növénytani szempontból is érdemes a hosszú utat megtenni. A legmérgesebb növényeink közé tartozó farkasboroszlán (Daphne mesereum), a kontyvirág, a szagos müge, a tarkavirágu kosborok és az erdei tisztásoknak jellemző növényei oly nagy számban díszítik e területeket, hogy 'a növénygyüjtő rövid idő alatt megtölthető. A kultúra nyomai is végigkísérik a kirándulót. Jól járható erdei utak, kényelmes pihenőhelyek, vadászlakok, erdőőri lakások és mindenütt gondozott gyönyörű szálerdő, csemete faiskola teszik e vidéket vonzóvá. A kirándulókat azonban elsősorban a táj szépségei tartják fogva. A legpompásabb kilátás a Kőrishegy tetejéről nyílik. Az itt emelkedő gula- szerü kilátótoronyról nagyszerű körképben gyönyörködhetik a szemlélő}; Ottlétünkkor borús idő lévén, csak a közeli szomszédságot tekinthettük át; a távoli tájak a felhőben vesztek el. A kőrishegyi útból nem hagyható ki Bakonybél. Igazi hegyi környezetben, domboldalon épült a ma már tiszta magyarajkú falucska, melynek sok erdeje, de kevés földje van. Ezért a falubeliek főleg erdei munkából (favágás, faégetés, fafaragás, szénégetésből) élnek. Útközben több helyen láttunk füstölgő szénégető boksát, a faluban pedig szekérszámra hordják a szenesített fát, a gondosan kidolgozott szénagyüjtő villát. E szép fekvésű falucska a strandja miatt látogatott; nyaranta sokan
