Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1935
— 45 A fegyelmezettség, valamint a jómegjelenés iránti érzék ápolására gondoltunk, amikor a növendékeket a társadalmi egyesületek, különösen pedig a testvérintézetek ünnepségeire vezettük el. Az erkölcsi nemességnek vannak testi vonásai is. Ezért a testi nevelés sem ment feledésbe. Az órarendi elfoglaltság mellé sorakoztak a szabadtéri játékok és különféle sportok űzése, a versenyeken való részvétel és a reggeli torna. Sajnos, a zsúfolt napi program miatt kevés: időt áldozhattak ezekre a növendékek. A hiányokat az egészséges életmód megismertetésével, az arravaló szoktatással igyekeztünk pótolni, kiemelve: »a tiszta vér, a nemzet erejének és nagyságának a forrása«. 2. Tanítás. Az emberi szellem kidiszítésének másik módja, egyúttal eszköze a tanítás. Az elmúlt iskolai évben is 23 munkás dolgozott. Az egyes részmunkákat az év elején megállapított célkitűzés, valamint a havi tanári értekezletek fogták össze egységes egésszé. A 10 rendes értekezleten kívül 2 módszeres, 1 osztályozó, 2 rendkívüli értekezlet volt. A rendes értekezletekért nemcsak a rendtartási szabályzatban előirt pontokkal foglalkozott a tanári testület, hanem az intézet nevelési problémái közül mindig jónéhány került napirendre. Különösen sokat foglalkozott az önképzőkör ügyével, a gyakorlati kiképzés kérdéseivel, a szertári szükségletekkel, a kézimunkának a többi tantárgy szolgálatában való szerepével, a hospitálással, a künn- lakók lakás- és életviszonyaival. A módszeres értekezletek tárgya a múlt iskolai évben felmerült kérdésekkel kapcsolatban alakult ki. Az októberi értekezleten Baksy Andor: »Az írás-olvasás tanítás és olvasmánytárgyalás«, Lauday Sándor: »A növendékek gyermektanulmányi munkája a gyarkorló-iskolában« címen tartottak ismertetést. A februári értekezleten ugyancsak Baksy Andor szerepelt: »A beszéd- és értelemgyakorlat feladata az elemi iskolában« című előadásával. Május havában Kovács Ernő bemutatta az átdolgozott földrajzi tanmenetét, Baksy Andor pedig az új írásmódot, a zsinórirást ismertette meg alaposan kidolgozott munkájában. A rendkívüli értekezleten a körzet}! iskolafelügyelők az iskolalátogatáson szerzett tapasztalataikról számoltak be. (Szemerédi János igazgató, Zala István és Gergely Ferenc tanárok.) Az órarendi elfoglaltság különös nehézséget nem okozott, mivel a szaktanárok munkája csak szakcsoportjaikra terjedt ki. A tanári létszám, valamint egyéb körülmények lehetővé tették, hogy a magyar nyelvet az ti. osztályban heti 7 órában, a német nyelvet, gazdaságtant, zenét, kézimunkát, rajzot, a pedagógiai gyakorlatokat, továbbá a növénytan, állattan és kémia egy-egy óráját megosztva, tehát csoportrendszer szerint taníthattuk. A párhuzamos rajzórák miatt új rajzteremről is kellett gondoskodni.
