Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1934
25 Az intézetnek aránylag kicsi gyakorló gazdasági területe szükségessé tette, hogy az elcserjésedett kert nagyrészét ismét a kertgazdaság szolgálataiba lehessen állítani. A halomszámra összegyűlt cserjéket arányosan elültettük, a felesleg pedig piacra került. A kevés fajtaszámot kiegészítettük a Zalaegerszegi Kertészeti és Erdészeti vállalattól vásárolt példányokkal. A rendezési munkákkal sikerült elérni azt, hogy a gyümölcsfák alatti terület termelési célra használható, a faiskola méreteiben megnövekedett, külön díszcserje iskolával bővült, a növendékek pedig gyakorlatilag ismerhették meg a faültetést, dugványozást, az élősövény nevelést és a fásítást. A sűrűbb növésű fás, bokros területek, továbbá a kis fenyves botanikus kert jelleget kapott. E helyeken erdöalji növényzetet kezdtünk meghonosítani, hogy a cselekedtető tanításhoz több lehetőséget nyújtsunk. Évek múlva valóban egy kis darab erdő és bokros formáció fogja változatossá tenni az intézet belsőségét, a botanikus kertet pedig közelebb viszi a természethez. A kezdeményezés fokozatos kiépítést kíván, különösen abban az irányban, hogy elsősorban azok a fák, cserjék, bokrok s egyéb növények tarkítsák a jelenlegi állományt, amelyeknek szemléltetése, bemutatása az erdőktől való nagy távolság miatt mindig nehézséget okoz. A növényzet összeválogatásában helyet kap a pedagógiai cél is: a növendékek szépizlésének a fejlesztése. Jelenleg ezt kiválóan szolgálta az intézet előkertje (parkja), amelyről a hivatali felsőbbség is megállapította, hogy a tanítóképző- intézetek sorában a mi intézetünket díszíti a legszebb élőkért. A külső rendezéssel párhuzamosan haladt az épület belsejében előállott hiányok pótlása. A kivitelben azonban nemcsak a hasznosság, a gyakorlatiasság, hanem a pedagógiai szempont is érvényesült. Az internátusi helyiségek és a tantermek ridegségén akartunk enyhíteni képek, rajzok kifüggesztésével, néhány kényelmetlenségen pedig több gyakorlatias szerelvény, bútor beállítása segített. A meglévő képkészletből minden dolgozónak jutott egy-két darab s csakhamar új színt kaptak a helyiségek. A szorgalmas és művészlelkü növendékek pedig készségesen segítséget nyújtottak úgy, hogy a virágokkal is ékesített lakószobák barátságos külsővel fogadták a lakókat. A díszítési munkálatokkal a cselekedtető tanítás, valamint a munkára, a a gyakorlati életre való nevelés is nyert. Ezzel a kérdéssel tervszerűen is foglalkozott a tanári testület. Két módszeres értekezletet szenteltünk erre, egy harmadik alkalom pedig a gyakorlati lehetőségeket vette vizsgálat alá. Az évi munkába a fizika, a földrajz, a gazdaságtan, a kézimunka, a rajz, a természetrajzi tárgyak találtak rá módot, hogy miként lehet a tananyag egyes részeit munkálkodva megismertetni. A gyakorlatiasságra való nevelés különösen a gazdaságtan, kézimunka, rajz tanításában ért el szép sikereket. A magyar nyelv és irodalom szaktanára a tanári testülettel karöltve a helyesírási és fogalmazási készség fogyatékosságának okait kutatta s egyúttal megállapította azokat a módozatokat, amelyek felhasználásával javulás várható. Egyébként a tanári testület minden alkalmat felhasznált, hogy a növendékekkel az u. n. szorgalmi
