Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1914
3! 2. Tanítás. a) Tanári értekezleteink elsősorban a tanítás szolgálatában állottak s habár a tanári kar csonkasága és az itthonmaradt tanárok nagy elfoglaltsága miatt nagyobb, külön elvi kérdések, vagy rendkívüli tétel tárgyalása gyűléseinken nem is fordult elő, a szabályzatok által a tanári gyűlések teendőiül felsorolt minden munkát lelkiismeretesen elvégeztünk. A 8 rendes havi gyűlésen kívül tartottunk 1 évnyitó, 1 évzáró, 1 félévi osztályozó, 1 felvételi osztályozó gyűlést; 1 gyűlésen megejtettük a bevonulandók osztályozását, 1 gyűlést tartottunk a tanfelügyelői látogatás alkalmából, 4 gyűlésen tárgyaltuk az új Rendtartást, 2 gyűlésen a helyi rendtartási tervezetet, 5 alkalommal tartatott rendkívüli időben vizsgálat, végre 10 esetben rendkívüli ügyek tették szükségessé gyűlés tartását; összes gyűléseink száma tehát 35 volt. b) Tanmenetekre vonatkozó megbeszélések alkalomszerüleg a rendes tanári gyűléseken fordultak elő ; tisztán csak ily ügyekkel foglalkozott 2 gyűlésünk. A szeptember 1-én tartott gyűlésen, a bevonult kartársak helyettesítésének kérdésével foglalkozván, kimondotta a tanári kar, hogy a helyettesítő tanárok a saját tárgyaikra nézve nem veszik igénybe a 116.000. sz. miniszteri rendeletben engedélyezett óraszám-redukciót, hanem a saját tárgyaikat rendes óraszámban tanítják s csak a helyettesített órákat redukált óraszámban. A február 3-iki tanári gyűlésen foglalkozott a tanári kar a 913. ein. sz. miniszteri rendelet alapján a bevonulandók oktatásával s általánosságban azt a határozatot hozta, hogy a legtöbb tárgynál, a megbeszélt rövidítéssel az anyagot az egész osztállyal, bár első sorban a bevonulandók igénybevételével március végéig bevégzi s az azutáni időben fogja az ittmaradottakkal azt tovább kibőviteni és begyakorolni. c) Kölcsönös hospitálások, a tanárok nagy elfoglaltsága dacára is tartattak, azonban azok a legtöbbször csak egyes tárgyakra szorítkozhattak, így tulajdonképeni céljaiknak sem igen felelhettek meg. Épen ezért ezen hospitálások rendszeres megbeszélése a tanári gyűléseknek sem képezhette külön tárgyát, hanem legfeljebb alkalomszerüleg tétettek szóvá egyes tapasztalatok. d) Az írásbeli dolgozatokat általában az Utasítás szerint jártunk el; a magyar nyelvből a következő dolgozatok készültek : I. osztály. Istenes gondolatok. (Faludi Ferenc.) Tollbamondás után. — Krisztus-monda. Elmondás után. — Tetszés szerint választott népmonda, vagy mese. Szabadon. — Az Alföld c. költemény tartalma. (Petőfi S.) — A szegény asszony könyve c. költemény tartalma. (Vörösmarty M.) — A Beregszász cimü költemény tartalma. (Tompa M.) — Idei karácsonyestém. — Ludas Matyi. (Kötelező olvasmány tartalma.) — Az árvalányhajról c. költemény tartalma. (Tompa M.) — A szlávok a középkor elején. (Történelmi vonatkozású alkalmi dolgozat.) — Hogyan ünnepeltük meg március 15-ét? — A csodaszarvas regéje c. költemény tartalma. (Arany J.) — A háború hatása szülőfalum lakosságára. — A Szülőföldem szép határa cimü költemény költői szépségei.
