Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1911

25

Az intézet halottai iránti kegyeletét ebben az évben is lerótta az ifjúság. Halottak napján gyászdalokat énekelt és beszédet mondott Szováthy Lajos volt igazgató sírjánál: Vajda Lajos IV. éves növendék; Soós Antal volt tanár sírjánál Csikász István IV. éves növendék, Németh István volt növendék sírjánál Szatlmayer János IV. éves növendék.

Az ifjúsági olvasóteremben a következő lapok állottak az ifjúság rendelkezésére : 1. Budapesti Hírlap, 2. Uj Idők, 3. Vasárnapi Újság, 4. Az Én Újságom, 5. Gyermek, 6. Pápai Hírlap, 7. Uránia, 8. Középiskolai mathe- matikai lapok, 9. Ethnografia, 10. Magyar Nyelvőr, 11. Népművelés (Újélet), 12. Néptanítók Lapja, 13. Iparvédelem, 14. Állatvédelem, 15. Természet- tudományi Közlöny, 16. Chemiai Lapok, 17. Állattani Közlemények, 18. Növénytani Közlemények, 19. Statisztikai havi közlemények, 20. Magyar- ország külkereskedelmi forgalma.

Örvendetes dolog, hogy az önképzőkör tagjai kivétel nélkül fogadalmat tettek arra, hogy a magyar ipart tőlük telhetöleg egész életükön keresztül híven pártolják és leendő tanítványaikat ebben a szellemben vezetik.

November 25-én tartott gyűlésünkön hirdettük ki a tanári kar által kitűzött pályatételeket:

I. Pedagógiából: „A gyermektanulmányozás gyakorlati haszna a tanításban és a nevelésben.“ (Bemutatva a hasznot a lelki jelenségek sorozatán végig.)

II. Rajzból: „A természet utáni rajzolás módja és menete a népiskolában.“

III. Természettudományból: „A szülői szeretet nyilvánulása az állatvilágban.“

IV. Történet- és alkotmánytanból: 1. Pannónia őskori népeinek műveltsége.“ 2. „Hazánk a kiegyezés után.“ 3. „A magyar alkotmány fejlődése a vegyesházi királyok korában.“

Pályadíj mind a négy szakra 1 — 1 drb. 20 koronás arany. A tétel szabadon választható. Beérkezett a pedagógiára 1, rajzra 2, természettudományra 3, történelemre 3.

,

___A pedagógiai pályadíjat Wernitz József 111. éves ifjú, pedagógiai készültségre, alapos olvasottságra valló „Szeresd a gyermeket“ jeligéjű munkája nyerte el.

A rajzra kitűzött pályadíjat Vajda Lajos és Csikász István „Pápa, 1912“ jeligés abszolút-értékü munkája kapta.

A történelmi díjra beérkezett mindhárom munka gondos tanulmányra valló, abszolut-becsü volt; az egyetlen díjat mégis a legjobb: a „Nem harcot, hanem megértést keresek“ jeligéjű mű szerzői: Vajda Lajos és Csikász István nyerték el.

A természettudományi díjra beérkezett 3 mű egyike sem volt abszolút értékű. A legjobb „A szeretet boldogít“ jeligével ellátott dicsérettel jutái-