Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1909

5

Kirándulások.

A lefolyt tanévben intézetünk növendékei a következő kirándulásokat tették :

a) Szeptember 4—13. Tanulmányút a Tátrába,

melyről a kirándulás vezetője a következőket irja:

„Azt hiszem felejthetetlen emléknek marad meg a résztvevők lelkében ama tiz nap, melyet hazánk legszebb vidékein töltöttünk.

Szeptember hó 4-én indultunk: Gyémánt Miklós kolléga, e sorok Írója, mint vezető tanárok és 34 növendék. Utunk első megállója Esztergom volt. Esztergomban megnéztük a primási palotát, a kincstárt, ahol Bogisich Mihály püspök úr kötötte le a növendékek figyelmét tanulságos, érdekes magyarázatával. Megnéztük első királyunk születési helyét, majd átrándultunk Kovácspatakra, innét pedig az első nap fáradalmait kipihenni Lévára indultunk. Léván a társintézet szives vendégszeretetében volt részünk. Második napunk volt egész utunk legküzdelmesebb része. Esőben indultunk Léváról Szénásfalura és innét gyalog Vihnyére, de bíztunk az idő jobbra fordultában és — reményünkben nem csalatkoztunk. Délután kisütött a nap és víg hangulatban — bár kissé elkésve — értünk Selmecbányára. Kár, hogy a remek vihnyei völgy szépségét nem élvezhettük eléggé. Úgy látszik e nap volt az áldozat, amelyet hoznunk kellett, mert a továbbiakban gyönyörű verőfényes napokban volt részünk. A harmadik nap délelőttjét Selmecbányán töltöttük, megnézve a város nevezetességeit, míg este Breznóbányán volt igazi magyaros vendégszeretetben részünk. Gyulay K., a földmives-iskola érdemes igazgatója iparkodott felejthetetlenné tenni a napot. Breznóbányáról Tiszolcra vitt utunk. Itt már belekerültünk a legszebb vidékek sorozatába. Lépten-nyomon új meg új panoráma vonult el szemeink előtt. Tiszolcrói gyalog mentünk Murányba, innét fel a murányi várba, a fensikra. A kirándulás e részletének sikerében nagy érdeme van Pauks László Coburg hercegi pénztárnok úrnak. Ö készíttette el szállásunkat a fensikon, ő gondoskodott a vacsoránkról, a „zsivány- pecsenyéről“. Késő éjjelig ültünk a lobogó láng körül és daloltunk a tárogató hangja mellett. — Ötödik nap reggeli 6 órától déli 1 óráig gyalogoltunk. Utunk végig vitt a murányi fensikon és bizony megviselte a gyengéb gyaloglókat. Annál jobban esett az ízletes ebéd a dobsinai jégbarlangnál. Nagy ámulattal nézték a fiuk a természet remek csodáját: a jégbarlangot. Különben az ötödik nap még egy gyönyörűségben részesített. Estefelé — kocsikon téve az utat — egy kanyarulatnál feltűnt a Tátra. Poprád volt a további kirándulások kiinduló pontja. Még a Tátralomnicra vivő utat vonaton tettük meg, de innét kezdve gyalogolva bámultuk a Tátra szépségeit. Voltunk Madárházán, Tátra- széplakon a Tarpataki vízeséseknél. Este pedig víg táncra perdült Tátraszép- lakon az ifjúság. Megpróbálkoztunk nehezebb dologgal is: felmentünk 23-an