Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1906
29 tanításokról a növendék csak vázlatot, tervezetet készített, amelyet az iskola vezetőjének a tanítást megelőzőleg bemutatott. A IV. évesek résztvettek úgy a gyakorló-iskola, mint a gazdasági ismétlő iskola részletes tanmenetének és órarendjének elkészítésében. A félórás beosztással megállapított tananyagot, épen úgy mint a III. évesek, az e célra szerkesztett naplóba beírták s e naplót minden növendék magával vitte. Ifjúsági egyesület. Az ifjúsági egyesület megalakítása sok nehézséggel járt. Városunkban alig van fiatal ember, aki valamely ifjúsági egyesületnek már tagja ne volna s így egy újabb egyesületbe, főleg mert az az egyházakkal semmiféle kapcsolatban nem áll, csak igen sok utánjárással lehetett a belépésre rábírni. De nehézségekbe ütközött azért is, mert intézetünk a város végén van, ahová bizony nem szívesen jöttek a város távolabb fekvő részeiből. Az ifjúsági egyesületet kétszer kellett megalakítani. Az első, amely 22 taggal alakult meg, már a negyedik összejövetelnél meg is szűnt. A tagok a gyűlésekre egyáltalán nem jöttek. A második csak márciusban kezdte meg működését, amikor a ni. kir. földmíves-iskola tanulóiból azt újból megalakítottuk. Hogy ez a második ifjúsági egyesület csak márciusban alakult meg, annak oka abban keresendő, hogy intézetünkben néhány vörhenyes betege- dési eset fordult elő, s a földmíves-iskolai tanulók az intézetbe be nem jöhettek. Az ifjúsági egyesület vezetője Ligárt Mihály volt, aki mellett az ifjúság részéről az ifjúsági elnök, alelnök s hat tagból álló választmány intézte az egyesület ügyeit. Egyesületi atyává Tar Gyula földmíves-iskolai igazgató választatott meg. Az ifjúsági egyesület könyvtárát Ligárt Mihály kezelte, énekkarát pedig Kiss Ernő IV. éves növendék vezette. Az egyesület gyűlést hetenként kétszer tartott és pedig vasárnap délután 722 órától 4 óráig és szerdán este Ve® órától 9—7a 10-ig Egy-egy vasárnapi ülés lefolyása a következőképpen történt: az elnök megnyitó szavai után az előző gyűlés jegyzőkönyve olvastatott fel s hitelesíttetett, ezt követte egy tanár vagy IV. éves vövendék előadása. A felolvasást, vagy szabad-előadást szavalat s ennek méltatása követte s végül az énekkar szereplése, mely után, ha valakinek indítványa, vagy közölni, előterjeszteni valója nem volt, a gyűlés véget ért. Az ifjúság gyűlés után is együtt maradt, újságolvasással, beszélgetéssel, egyik-másik sakkozással töltötte az időt. A gyűléseken előadást tartottak: Amberg József a világítás történetéről, Juhász Imre az emberi testről, Kraft József az alföldi gazda életmódjáról, Gonda Ferenc a villamosságról, Jankó László a történelemből, Sarudy Ottó az irodalomból és Ligárt Mihály a vízről, az amerikai kivándorlásról (két gyűlésen) és a méhészkedésről.
