Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1903

70

XIV. Tanulmányi kirándulások.

Intézetünk a lefolyt iskolaévben két nagyobb tanulmányi kirándulást rendezett. Az első, mely valósággal tanulmányút volt, a Felvidék és különösen a kassai Rákóczi-kiállítás megszemlélése végett rendeztetett s részt vett benne 35 növendék.

Ez utazásban a növendékeknek a következő előre kinyomatott és szétosztott útikalauz szolgált tájékoztatóul:

Pápa. Az indulás történik szeptember 10-én (csütörtök) éjjeli 1 óra 7 perckor. Virradatkor a Duna partján halad a vonat. Alrnás- Füzitőn átszállás és 2 órányi várakozás. Füzitőtől Tokodig közvetlenül a Duna partján haladunk. Megfigyelendők a Duna vizi szárnyasai. Útba esik Neszmely, történeti nevezetességű falu. (Albert király halála.) Balra lankas vidék, a Kis-Magyar-Alföld keleti része ; jobbra Siittö és Piszke fölött a Gerecse hegycsoport 633 méternyi, tovább Tokod fölött a Gete hegy 457 méternyi emelkedése van. A Gerecsében márvány-, a Getében kőszénbányák vannak. A duna- parti községek építése néprajzi szempontból megfigyelendő. Tokodtól kezdve jól látható a távolban az esztergomi bazilika, a „magyar Sion“.

Esztergom. Érkezés reggel 8 óra 13 perckor. Megnézzük a bazilikát, a primási kincstárt és a primási tanítóképző-intézetet. Esztergom a Pilisi hegyek északi nyúlványai alatt, a Duna pariján van. Vidéke (a Duna könyökhajlásának e vidéke) keresztyén művelődésünk legkiválóbb színhelye. Maga Esztergom árpádházi királyainknak székhelye volt egészen Imre király uralkodásáig. A Duna partján emelkedő meredek sziklán, mint születéshelyén, Szent István építette az első bazilikát, mely a 12. században leégett. Azonban ismét fölépült s fénykorát Mátyás uralkodása alatt és Vitéz János, majd később Bakács Tamás érsekek idejében élte. A török elfoglalta Esztergom várát s uralma alatt a fényes bazilika romba dőlt. E vár alatt lelte halálát az 1594. évi ostrom alatt a XVI. század nagy lírai költője, Balassi Bálint. A mostani fényes reneszánsz- stílü bazilikát Rudnay prímás kezdte építeni a réginek helyén 1822- ben. Folytatta az építést Kopácsi érsek. Fölszentelte a nagy müvet Szcitovszky és teljesen befejezte Simor János. A tervet Khünel Pál müépítő készítette.

Délután 3 órakor gyalog megyünk a nagyszabású dunai hídon keresztül a párkány-nánai állomásra. Párkány mellett nagy csatatér van, melyen a 16 éves felszabadító háborúnak egyik legszebb győzelmét vívták a keresztyén seregek 1683-ban. É csata után szabadult föl Esztergom a török iga alól. 4 óra 23 perckor indul a vonat Léva felé. Végig szeljük a Kis-Magyar-Alföldnek alsó Garam menti részét. Útba esik Orosháza, európai hirü cukorgyárával, Zseliz, mintaszerű gazdaságával, Nayy-Salló, nevezetes csataterével (1849-i